Az 'Ungarn' még csak nem is h-val kezdõdik. Lentebb már írtam, hogy vélhetõen az onogur szóból származik a külföldi elnevezésünk, ha olvasol könyveket a témában, nem hiszem, hogy ezzel újdonságot mondtam.
A hun-magyar rokonság egy érdekes kérdés lehet. Tudni kell, hogy a hunok Európába érkezése idején mi Magna Hungariában éltünk, és bár ennek a helyét igazán pontosan meghatározni még nem sikerült, szinte bizonyosan a hunok útjába estünk. Az összes nomád (vagy inkább félnomád) pusztai népnél szokás volt az alávetett, csatlakozott népek élére vezetõt kinevezni, akár az uralkodó vagy egyéb magas rangú (törzsfõ) családból is (a kazárok birodalmában eltöltött idõ megítélésem szerint túl közel van a honfoglaláshoz ahhoz, hogy annyi idõ alatt egy teljes elitcsere végbement volna). Tehát Árpád és Attila rokonságában van ráció, más kérdés ennek a bizonyíthatósága. Szintén érdekes feltételezés, amire László gyula felhívja a figyelmünket, nevezetesen a honfoglaló magyarság különbözõ társadalmi osztályai között fellépõ antropológiai különbségek. Míg az elõkelõbb rétegek koponyája inkább pamíri, turanid jegyeket mutatnak, addig a köznép soraiban viszonylag elterjedtek az európaibb formák is, például a finnugor népekre jellemzõ keletbalti koponyaforma. Ez alapján joggal lehetne arra következtetésre jutni, hogy egy ázsia, talán török eredetû nép(ek), és egy neki alávetett finnugor nép (vagy népek) egyesülése hozta a létre a késõbbi magyarság magját (itt persze érdemes elgondolkozni azon, hogy a törzsek mennyire különbözõ vagy hasonló népeket tömörítettek). Egészen biztosan nem véletlen az sem, hogy az összes törzsünk és törzsfõnk neve török eredetû. Persze lehet vitatkozni elmélwetben ezekrõla dolgokról, a lényeg az, hogy kutatnunk kéne, mert túl keveset tudunk a múltunkról, 100%-os biztonsánggal szinte semmit.