Gondolkodtam picit indokokon az ûrkutatás mellett (alapkutatás + gazdasági), szerintem érdemes lenne ezeket megvitatni.
- Elöljáróban, felbocsátások:
A felbocsátások költsége jelenleg 10000-20000 dollár kg-onként. Ezt bõven 400 és 800 közé lehetne szorítani, ha nem néhány katonai ûrrepülõgépe lenne a NASA-nak, hanem több civil, gazdaságosabb kivitelezésû. És egy teher-ûrrepülõgépbe nem kell pilóta, ezzel is _sokkal_ olcsóbb lenne. egy személyszállító ûrrepülõgép is olcsóbb, ha nincs bazi nagy raktere, szóval a két funkciót külön kell választani.
A hozzászólásom hossza miatt inkább elõre lelövöm a poént, a Föld arra való, hogy az emberek méltó módon _éljenek_ rajta, a világûr a piszkos munkára, a Hold kibírja ha összeszemetelik. XXI.-ik századi ésszel a Föld körüli pályán, és a Holdon kívül messzebbre nem látok gazdasági hasznot emberek küldésében. Ami a távoli jövõt illeti, szorgalmasan fejleszteni kell a technikát, aztán meglátjuk.
- Föld körüli mûholdak:
Szerintem a Föld megismerését nagyban elõsegíti, ha fentrõl nézünk le rá. A mûholdas megfigyelésekkel sokkal többet tudtunk meg eddig geológiából, földtörténetrõl, óceánokról, légkörzésrõl, mint pl. az összes eddigi ásatás együttvéve. Ha a távcsöveket felfelé irányítjuk, ûrtávcsöveket kapunk. A légkör hiánya sokban javítja a felbontást, és nem nyelõdnek el pl. az infravörös sugarak (ez mondjuk alapkutatás, de az olcsóbbik fajtából, gyorsítók sokkal drágábbak, és nehezebb is megindokolni õket).
A pályájukkal gravitációs anomáliákat térképezünk fel, a földalak pontos ismeretének fontosságát talán nem kell részleteznem. Aztán gondolj idõjárás elõrejelzésre, mezõgazdaságra, halászatra. Pl. meg lehet figyelni a nagy halrajok vándorlását (igen, látszik onnan fentrõl!), meg lehet becsülni a létszámukat, ezzel meg lehet tervezni a halászatot, és meg lehet akadályozni a túlhalászatot. stb. stb...
- Emberes, Föld körüli ûrállomások:
Ezek a legközelebbi nulla-gravitációs laboratóriumok (jelenleg csak egy van belõlük, az ISS). Ez egzotikus, reprodukálhatatlan közeg, nem tudok olyan tudományterületrõl, ami ne igényelné (mondom Tudomány ;)).
Az ISS már most részt vesz ipari termelésben (bizonyos kristályokból kevés is elég). Ha több, és nagyobb ilyen ûrállomás mûködne, akkor más anyagok gyártása is kifizetõdõ lenne. Természetesen nem kell hogy mindet emberek lakják, vannak automatizálható folyamatok, de laboratóriumokban érdemes ha vannak kutatók. Persze ezen a szinten kifizetõdõ szervíz-ûrállomásokat üzemeltetni, oda pedig megint csak érdemes ûrhajósókat küldeni.
- Holdkutatás robotokkal:
A Hold "lunonológiai" vizsgálata a Föld megismerését is elõsegíti. Szerintem az olcsó robotos küldetéseket a geológiai kiváncsiság máris indokoltá teszi. Vannak mûholdak, amik sokkal drágábbak, mint amik a Hold felszínén gurulnak. A Naprendszert immár elárasztja a Föld rádiósugárzása, ez a zaj rádiótávcsövek érzékenységét évrõl évre rontja. egyedül a Hold túlsó oldala védett. Szerintem érdemes ember nélküli automatikus állomásokat telepíteni oda, nagy parabolaantennákkal. Mivel nem kell ûrhajósokkal szórakozni, pár 10-milliárddal kevesebbe kerülnének.
A Hold biológiailag tökéletesen izolált környezet, a Földet nem veszélyezteti. Az ISS is izolált, de az is lezuhan majd egyszer, és beszennyezheti a felszínt. Szóval lehet biológiai, nukleáris, vegyi kisérleteket folytatni, a Föld veszélyeztetése nélkül, sõt egymás veszélyeztetése nélkül. Ha kifolyik a zöld lé a Holdon, senkit sem zavar, nincs víz, nincs szél ami széthordja, vagy bemossa a talajba. Bármilyen kutatás, vagy ipari folyamat merül fel, amit még a felbocsátási költségek mellett is kifizetõdõ végrehajtani, a Hold ideális terep.
- Holdkutatás emberekkel:
Itt is minimális szinten érdemes tartani az emberi jelenlétet. Egyébként az érvek hasonlóak az eddigiekhez, bizonyos laboratóriumokban kifizetõdõbb az emberek rugalmassága a robotokéhoz képest (ez nyilván ritka), illetve kellenek olyan bázisok, amelyek kiszolgálják a profitot termelõket, ide is érdemes embereket tenni. A létszámot úgy becsülöm, hogy ha mondjuk lenne egy néhány ezer milliárd dolláros nyereséges Holdi ipar, 20-30 automatizált állandó bázissal, arra 5-6 ember a helyszínen bõven elég.
Hosszútávon a Földi felbocsátási költségeket csökkenteni lehet azzal, ha kifejlõdik a holdi bányászat, kohászat, és finommechanikai ipar. Ez a lépés szükséges ahhoz, hogyaz ipari volumen nagy részét a Földön kívülre lehessen telepíteni. Gondolom addigra annyit fejlõdik a robottechnika, hogy ezek a komplex feladatokat sem elsõsorban emberek végzik majd.
- Bolygóközi robotküldetések:
ezek eddig is elég sikeresek voltak, ha csak kutatásról van szó, akkor ide emberek nem kellenek. Ahhoz képest hogy mennyi ismerettel gazdagítják a tudományt, a néhány-százmillió dollár reális összegnek tûnik.
- Bolygóközi emberes küldetések:
Helyette inkább az óceánok kutatását javaslom. Térjünk vissza a témára mondjuk 100 év múlva.