Tisztázzuk, azt az adót behajtották késõbb is, csak nem a kincstárba, hanem a földesurak zsebébe folyt. (Majd török hódoltság idején a törökök és a korábbi földeuraik zsebébe, kettõs adózás gyanánt.) Így eljátszottuk a törökök elleni esélyt, bár Mátyás halála után még évtizedeken át alig mertek "rendesen" támadni, még késõbb is ajánlottak békét, melyet el sem fogadtunk. Valójában Nándorfehérvár 1521-es eleste után maradt védtelen az ország, a mohácsi csata inkább csak az ország kórképét mutatta, tényleg csak szánakozni lehet a körülményeken.
Mátyás reformjai mellett sem szabad elmenni. Az õ idejében jött létre elõször komolyabb hivatali rendszer Magyarországon, ahová ráadsul származástól függetlenül be lehetett kerülni. Bakócz Tamás, késõbbi esztergomi érsek, majdnem pápa is jobbágyi sorból emlekedett fel. A török elleni összefogást szerényen úgy képzelte el, hogy õ lesz a római császár, és így valódi európai támogatással tudja õket "elhajtani". (Egyébként tett lépéseket magyar pápa érdekében is, de ez sem valósult meg.) Összességében hihetetlen dolgokat ért el az uralkodása alatt, a Nyugat-Európához képest állandó 500 éves lemaradásunkból õ dolgozta le a legtöbbet, a török pedig talán még az apjánál is jobban félte.