Mátyás egész uralkodása alatt háborúzott, ami a török ellen még érthetõ is lett volna, de az osztrákok és a csehek ellen teljesen értelmetlen volt.
Ezt a háboruját már az itthoniak sem támogatták, bár az ellenzéket gyorsan és hatásossan felszámolta.
A régi nemességben nem bizva, létrhozta a hozzá hûséges - vagy annak tartott - uj nemességet, tisztségekkel és birtokadományokkal, amik a királyi birtokokat csökkentették.
Nem bizva a bandériumokba zsoldosokat alkalmazott, ez megfelelt a kornak, de sokkal többe került, ráadásul szinte semmiért, hiszen a cseh vagy osztrák háboru semmilyen kézzelfogható sikert nem hozott, hiába volt Mátyás cseh király - névleg - Podiebrad György Ulászló lengyel királyt jelölte örökösének, s vele illetve országával Mátyás nem vehette fel siekresen harcot, fõleg ugy, hogy szinte körbe volt véve ellenségekkel, Frigyes és a török.
Halálakor már látszottak a középkori Magyarország bukásának okai, s nem olyan soká ez be is következett (1514,1526).
Horthy
a legnagyobbak között emlegetni történelmünkbõl igencsak tulzás, szvsz, nincs benne semmi rendkivüli, s igazából semmi olyat nem tett, amitõl akár szeretni is kellene, Horthy mellett olyan real politikusok áltak, akik sokkal többet tettek az ország akkori "sikereiért".(Bethlen, Keresztes-Fisher)
1919 ben szinte belecsöppent a szegedi társaságba, akik bár tudták, hogy a kommunista vezetés meg kell dönteni, különben az országnak annyi, de jó magyar szokás szerint mindebki saját pecsenyéjét sütögette, igy lett Horthyból fõvezér, õ egyik körhöz sem tartozott, azt gondolták, majd lehet befolyásolni.
A király nélküli királyság kormányzója lett, ez önmagában is abszurdum, de Horthy monarchista volt, gondolom közt. elnökként el sem tudta volna magát képzelni.
Parlamenti demokrácia, volt 2 kamarás parlament, alsó és felsõház, választások, többpártrendszer, ahol még baloldali párt is indulhatott - SzDP- s persze jobboldaliak is, de a szélsõjobbot ugyanugy üldözték, mint a szélsõbalt.
Politikailag - a gazdasági bajok magyarázataként - kitûzték a revizionista törekvést, pedig gazdaságilag nem jártunk volna jobban a Nagy Magyarország Mennyország képpel, több lett volna a szegény,s nagyobb a szegénység.
'30 as években természetesen elõre tört a jobboldal, bár a vezetõ körök angol orientáltak voltak, a Harmadik Birodalom közelebb volt,s a Willhelmstrasse sikerei nagyban befolyásolták a hazai dolgokat is, s Horthy tudta, hogy csak német támogatással lehet országvisszaszerzõ, mégha kockázatos is függni .
Igy került bele a 2.vh ba, ahol Románia is a Birodalom szövetsége volt, ráadásul fontosabb mint Magyarország, s onna már nem volt visszaút, a bukás elkerülhetelen lett. Igazából örülhet, hogy meguszta a felelõségre vonást.