A Reding tervei szerintem már ismertek, szóval túl sok újdonságot nem fog mondani novemberben. A két új téma amin épp aktuálisan lovagol az hogy legyen egy európai szuper hatóság, egy fõ hirközlési felügyelet és az irányítsa az EU-s országok saját hírközlési felügyeleteit. Ennek túlzottan nem tapsolnak a tagországok, különösen a legerõsebb tagállok hatóságai és inkubensei de errõl talán volt is hír itt az SG-n is hogy parlamentben már tiltakoztak ez ellen egységesen fellépve.
A másik az inkubens cégek feldarabolás. Régen ezt még úgy képzete el Reding mint ahogy nálunk is megvolt 12 éve, és aminek semmi értelme hogy egy országot felszabadalnak adott területekre, mert azzal csak kisebb méretû de ugyanolyan inkubensek maradnak meg akik úgysem fogják egymás piacát veszélyeztetni. Amcsiban is ugyanez volt az AT&T esetén jó 20 éve. Ráadásul idõvel ezek a feldarabolt cégek úgyis összeállnak egy egésszé, mert a piac ezt kívánja meg ahhoz hogy gazdaságosan tudjon mûködni. Nálunk is anno a Posta sok részletre lett szétdarabolva, de most már csak három JPE terület maradt az egyesülések miatt. Amcsiban is ugyanez volt, szétszedték több tucatra a nagy AT&T, most már ott is csak 3 nagy van és idõvel lehet újra egyetlen AT&T marad csak.
Szóval azóta gondolom valaki felvilágosította Redinget hogy ez nem igazán jó koncepció, sok életszerû példát találni világszerte hogy nem mûködik, ezért most a funkcionális szintû szeparáció az új sláger témája. Itt úgy szeparálnák a céget hogy különválasztanák az elérési hálózatot és külön a többit. Na most ennek rövid távon szerintem megint nem sok érezhetõ haszna lesz. Hisz kvázi ez most is mûködik, egy formában. Az inkubensek törvényileg kötelezve vannak arra hosszú évek óta hogy az elérési hálózatukat átengedjék térítés ellenében a konkurenseiknek, aminek az árait szintén a hatóság szabja meg. Ez a jól ismert hurokátengedés konstrukció. Viszont ha az alternatívok nem hajlandók arra költeni hogy saját gerinchálót építsenek/béreljenek, betelepüljenek és szolgáltassanak akkor tök lényegtelen lesz hogy ez most egy szétszeparált céggel nem teszi meg vagy a mostanival.
Az inkubensek eddig is erõsen szabályozva voltak a helyi hatóságok által is. Hisz kötelezõen kell nagykereskedelmi szolgáltatást nyújtaniuk a versenytársaiknak a hálózatukon, ráadásul ennek ára a retail minusz által szintén hatóságilag szabályozott, folyamatosan csökkenõ díjat eredményezõ. Ez a 2001-es kezdet óta megvan. A másik a korábban említett kötelezõ hurokátengedés, ami szintén megvan 2002 év eleje óta, az más kérdés hogy az elsõ alternatív aki élt is ezzel csak 2005 év végén kezdett.
A hatóságok évek óta operálnak az asszimetrikus szabályozással, ami az inkubenseket egyre inkább negatívabban érinti, és ami ellen persze egyre inkább hevesebben tiltakoznak. Hisz nekik sem mindegy az hogy az infrastruktúrájukkal kitermelt bevételek egyre nagyobb részét kell átengedniük a konkurenseiknek. Ez az asszimetria viszont nem húzható a végletekig mert 1x vissza fog ütni. Ennek egyik jól kézzelfogható elene a kicsizoz által is említett ultimátum hogy addig nem fejlesztik a hálózatot az inkubensek amik a saját beruházásaikat nem élvehetik kizárólagosan. Mert az nekik nem jó hogy a versenyelõnyüket amit saját pénzen élnek el, ezüst tálcán kelljen átengedni a konkurenseiknek.
Azon is el kellene gondolkodni mi lenne ha vajon az alternatívoknak is lennének kötelezettségeik. Mi lenne ha pl. élhetnek a hurokátengedéssel, de nem csak úgy hogy betelepülnek a nagyvárosok, üzletileg legjobb központjaiba és onnan nem tovább. Így a kisebb költségszint mellett olcsóbb szolgáltatást tudnak nyújtani mint az inkubens, aki országosan szolgáltat, és így elszipkázzák az ügyfeleit a legértékesebb, legnagyobb profitot hozó piacain. Amibõl az inkubens keresztfinanszírozza a kevésbé rentábilis vidéki területi fejlesztéseit.
Mi lenne akkor ha az alternatív csak úgy élhetne a hurokhordozással hogy vállalnia kellene, gerinchhálózatot épít vagy bérel és záros határidõn belül(pl. 3-5 év) be kell települnie az inkubens által lefedett központok akár 80-90-100%-ába. És akkor valóban lenne verseny országosan nem csak a nagyvárosok kiemelt területein. Jah hogy ez már kevéséb tetszene az alteratívoknak mert így már nekik sem lenne olcsóbb a szolgáltatás mint az inkubensnek, nem tudnának sokkal olcsóbb árral kiemelkedni az ajánlatukkal, kevésbé lennének vonzóak, az pedig kevésbé hozna ügyfelet és persze kisebb profittal is járna. Attól tartok egy ilyen reverse asszimetrikus határozat esetén az alternatívok lennének akik a leghangosabban tiltakoznának ellene.
A szabályozó hatóságnak is csak addig "nagy a szája" amíg nem neki kell állnia a számlát. Pl. miért nem épített Reding az EU adófizetõk pénzébõl hálózatot és adja bérbe versenysemlegesen az összes szolgáltatónak, közte akár az inkubensnek is. Jah hogy az már nekik is pénzbe lenne, és úgy már nem olyan jó. Mindig ott van a probléma ki is állja a költségeket. Mert bevétel oldalon mindig nagy a tülekedés, oda mindenki oda akar kerülni, és olyan szabályozást vár ami odarakja õt a húsosfazék mellé. De amikor a költségekrõl van szó akkor sosincs jelentkezõ, akkor mindig mindenki az inkubensekre mutogat hogy majd õk kifizetik. De persze utána ugyanezek a "mutogatók" várják el a leginkább hogy legyen olyan szabályozás ami részükre elérhetõvé teszi a használatát.