Nem egy erõdrõl van szó, hanem egy országnyi méretû területen szétszórt romokról. Pont mint egy õsi civilizációnál szokás. Másrészt nem csak ez az egyetlen fekete civilizáció létezett Afrikában:
A suméroknak szerencséjük volt, a vidékük öntözés nélkül is rendkívül alkalmas volt a mezõgazdaságra. De ez most hogy jön ide? Legfeljebb úgy, hogy ez is azt bizonyítja, hogy az adott területen élõ népek inkább az éghajlat függvényében vágtak bele a mezõgazdaságba, mind saját genetikai állományuk miatt. Ma pl. ugyanaz a környék meglehetõsen lepusztult, pedig hát ugye ott alakult ki elõször a mezõgazdaság, tehát ott élnek a legokosabb emberek, nem igaz? Hülyeség az egész.
Afrika NEM dzsungeles terület, hanem jórészt száraz, mezõgazdasági mûvelésre csak korlátozottan alkalmas vidék. A civilizáció nem ragasztással terjed, hanem a kérdés az, hogy a máshol nemesített növények-állatok képesek-e megélni az új helyen. Ez sokkal nehezebb, ha a növénynek éghajlati öveket kell váltania. Az óceán túlpartján is nagyon lelassította a fejlõdést az a tény, hogy a nemesített élelmiszereknek észak-dél irányban kellett terjedniük, másrészt ott sem volt nemesített élelmiszernövény. A kukorica a spanyol hódítók idején akkora volt, mint a bébikukoricák ma. Afrika adottságai sokkal rosszabbak, mint Dél- és Közép-Amerikáé: még kukoricájuk sem volt. Ismersz egyetlen, akár a modern idõkben nemesített növényt, ami Afrikából származik, és képes eltartani egy magasan szervezett társadalmat?
A csónakos példám arra vonatkozott, hogy szerintem meg az a "fejlettebb", aki jobban túlél. Tény az, hogy a fehérek száz évvel ezelõttig élni sem voltak képesek Afrikában. Ott a feketék jobbak, az biztos. Jelentõs fehér telepek mai napig olyan vidékeken vannak csak, ahol az éghajlat hasonlít az aurópaihoz.
Informatika és tudomány
