Ezek a példák annyit bizonyítanak, hogy az az állítás, miszerint a feketék képtelenek városokat vagy magasan szervezett civilizációt létrehozni, nem igaz. Az életkörülményeik viszont mások voltak, ezért nem jutottak el oda, ahova a közel-keleten eljutottak.
Az öntözéses-rendszert a már meglévõ városok jobb ellátása miatt készítették tehát a már folyamatban lévõ(!) fejlõdés egy újabb lépcsõfoka volt.
Ez nem igaz, fordítva kezeled az okot és az okozatot. Gyûjtögetõ életmódot folytató közösségek kb. 1-10 fõ/km2 sûrûséget tesznek lehetõvé. A mezõgazdaság megjelenésével vált elõször képessé az ember arra, hogy egy paraszt 2-10 másik ember élelmét is megtermelje, így eltartson olyan rétegeket, akik nem termelnek élelmiszert, úgy mint kézmûvesek, katonák, arisztokrácia. A mezõgazdaság viszont csak ott járható út, ahol ezt a klíma és a rendelkezésre álló haszonnövények ezt lehetõvé teszik. Magyarán elõször jelent meg a kiterjedt földmûvelés, utána megnõtt a népsûrûség, megjelentek a városok, végül kialakult az azok életét szervezõ társadalom. Olvass utána, minden régészeti lelet ezt a sorrendet bizonyítja.
A krétai, minoszi, görög, dél-amerikai, délkelet-ázsiai (szintén dzsungel) stb stb népeknek sem kellett volna fejlõdniük hiszen a klímájuk még télen is gond nélkül elviselhetõ volt és élelembõl is rengeteget adott az erdõ és a tenger de õk "valamiért" mégis fejlõdni kezdtek és nem álltak meg a kõkorszaki-szintû partmenti halászfalvaknál pedig megtehették volna.
Afrika nem dzsungel, hanem nagyobbrészt kopár sivatag, ahol az élet és a földmûvelés is nagyon nehéz a mai napig, a kultúrális cserének pedig útját állta a Szahara. Az afrikai állatok nem nemesíthetõk, a ló, szarvasmarha, a most ott fõként termelt haszonnövények valamikor 1000 körül jutottak le az egyenlítõtõl délre. Az ott élõ emberek egyszerûen a megélhetés számukra egyedül lehetséges módját választották, ami nem a városok szervezése irányába mutatott.
Magasan szervezett civilizáció nélkül nincs is igazán értelme az emberi fajról beszélni, civilizáció nélkül még mindig csak a természet kénye-kedvének kiszolgáltatott részei lennénk a faunának.
Ez oké, de nem errõl beszélünk. Ha egy csónak felborul egy atomfizikussal és egy halásszal, az a magasabbrendû, aki úszni tud. Az egész IQ és városalapítás összekötése butaság: a városok nem úgy keletkeztek, hogy valaki zseniális, genetikailag felsõbbrendû fehér leült, és kigondolta, hogy ide várost kellene építeni. Generációkról generációkra egyszerû parasztok egyszerûen a számukra legkedvezõbb megoldást választották, és ez végül máshol a bonyolultabb szervezést segítette elõ.