Azért nem olyan régóta létezik Internet, hogy elfelejtsd, mi az hogy _könyv_. Adtam neked forrást, csak nem link, hanem könyvcím formájában.
Elsõ pont: India történelme idõben visszafelé:
A te általad említett csontvázak pár ezer évvel késõbbiek. Indiát folyamatosan bevándorlási hullámok érték északnyugati irányból, a legutóbbi jelentõs eset az Árja népvándorlás volt 4000 évvel ezelõtt (hinduk, bengáliak). Ez elég közismert, nézz utána a történelemtankönyvedben, ha még nem dobtad ki. Volt elõtte egy bevándorlási hullám, kb. 7000 évvel ezelõtt, egyesek összefüggésbe hozták a sumérokkal, akik tengerrõl érkezett népnek tekintették magukat, de az épitészetük, vallásuk, stb. hegyvidéki eredetet sugall (erre létezik egy olyan magyarázat, miszerint az õseik afganisztán hegyeibõl vándoroltak le az Indus völgyébe, ott városokat építettek, tengerparton kikötõket, hajóra szálltak, és idõvel mezopotámia partjainál is letelepedtek). Ezzel a hullámmal érkezett a dél-indiaiak többsége.
Ezek elõtt azonban az Indiai szubkontinens lakossága a negroid nagyrasszból került ki. Kicsit enyhébb csontozat jellemezte õket mint a köztudatban élõ bantu néger testalkatú embereket, de a lényeg a lényeg. Amikor azt az írást létrehozták, akkor õk éltek Indiában, tehát az õ mûvük. Eljutottak a Csendes-óceáni szigetek nagy részére, és elterjesztették a kultúrájukat, mely lépten nyomon követhetõ a ma ott élõ népek hiedelemvilágában. Ezt a Várkonyi-féle könyvbõl, és a Húsvét-szigetrõl szóló ismeretterjesztõ sorozatból szedtem (nem tudom már a címét).
Második pont:
Elhiszem hogy neked a történet meredek, elvégre neked õk állatok, akik csoda hogy eljutottak a tûzgyújtásig. A néger birodalmak ausztráliai gyarmatosításáról elõször egy David Attenborough kisfilmben hallottam, amikor megvizsgálta észak-Ausztrália flóráját, és afrikai eredetû, az óceánon át nem szaporodó fákat talált, illetve az ausztráliai NEM-negroid benszülöttektõl afrikai eredetmondákat, népmeséket mutatott be. Azóta nem néztem utána a témának, de ez alapján biztos el lehet indulni valahogy.