Amit leírsz, azzal a minõsítéseket leszámítva egyetértek, csak egy apróságot írtál tévesen: Dél-Amerikában nem az amazonasi dzsungelben épült civilizáció, hanem az Andok hegyeiben. Elég rossz környék az is, de annyira nem volt az, hogy megakadályozza a kibontakozást. És általában azok a civilizációk, amelyek trópusi övezetekben alakultak ki, mind hegyvidékiek, vagy tengerpartiak, mégpedig azért, mert ott elviselhetõbb az éghajlat. Az Amazonas, vagy Kongó földi pokol, mindmáig alacsonyabb népsûrûséggel, mint Szibériában.
Nem tudom mi ez a Great Zimbabwe, Eitópián, és Punton kívül nem tudok fekete-afrikai eredetû civilizációról, illetve ezek elõzményei, akik kb 8000 éve Ausztráliáig eljutottak, de Kelet-Afrika nem is dzsungel, mint tudjuk.
Az nem lehet, hogy azért nem volt nagy civilizáció Afrikában, mert az ottani éghajlat segített az ember kialakulásában, de megakadályozza a továbbfejlõdését, ezért kellett kivándorolni az õseinknek? Tudtommal akkortól beszélünk civilizációról, amikor az emberiség áttért az egyéni evolúcióról a csoportevolúcióra, tehát az örökölt gének fölé helyezõdött az örökölt kultúra jelentõssége. Az afrikai élettér segíti az okos-ügyes egyének, családok érvényesülését, de nem segít, ha nagyobb közösségeket alkotnak, mert csak lelakják a környék erõforrásait, de a nagylétszámú együttmûködéssel nem tudnak javítani a helyzeten.
A klasszikus afrikai életforma egyedül is ûzhetõ, sõt csak egyedül, ez egy szélsõségesen individualista kontinens. Míg Ázsiában egyetlen család nem tudna rízst termelni, arról nem is beszélve, hogy milliós lakosság ipara kell manapság a grafit ceruza elõállításához, számítógépekrõl nem is beszélve. A világ számos részén elõnyös a nagy civilizáció, afrikában hátrány. Egy rizsföldön 10 paraszt 100 embert tud etetni, egy viszont éhenhal. Afrikában 1 vadász, vagy maniókatermesztõ 5 embert tud ellátni, 10 pedig 50-et. Tehát nem éri meg együtt maradni, nincs hozzáadott nyereség.
Ráadásul a Gangesz vidéke a rízstermesztés elõtt lakatlan dzsungel volt, tõle nyugatra az Indus völgyében volt csak civilizáció. Csak szervezetten lehetett meghódítani, sok-sok ember együttmûködése révén. Afrikában erre nincs szükség, illetve ha több ember telepedne le egy helyen, éhenhalnának. egyszerûen nincsenek meg a feltételei sok ember eltartásának a legtöbb afrikai éghajlati övben (fekete-afrikáról beszélek, nem egyiptomról).
Ezek kultúrális eredetû hátrányok, melyek évezredek alatt genetikai beidegzõdések kiválogatódásához vezethettek. Tehát egy négernek megvan a magához való esze, de talán nem szokott hozzá, hogy milliós társadalommal éljen együtt. A másik véglet Kína, ahol milliárdnyi ember él együtt, és nem fullad káoszba az ország, mint pl. Indiában (halottak az utcán, a folyóban, miegyebek).