Erdekes teny, hogy pont a vatikan tette el a masik ket konyvet is. Az o konyvtaruk az egyik legregebbi ami egyben maradt, es ha nem tetszett volna nekik a tudomany akkor mar reg kidobtak volna a konyveket. A harmadikat is csak az mentette meg, hogy felhasznaltak, mivel ellenkezo esetben mar regen tonkrement volna.
Egyebkent az okorban a gorogok keszitettek az elso programozhato robotot, az elso gozturbinat, az elso differencialegyenlet megoldo (mechanikus) szamitogepet es meg sok mast is (pl. az elso /gozhajtasos/ automata ajtot is). Akkoriban nem volt szukseg a technikara, ezert csak erdekessegnek tartottak az ilyen talalmanyokat. A romaiak hasznaltak is, belertve a Roma kikotovarosaban feltart okori 6 emeletes, kozponti futeses, hideg-meleg folyovizes furdoszobaval rendelkezo berhazakat. (lift nem volt) A kozepkorban mar kevesbe volt szukseg a technikara, gyakorlatilag osszeomlott a civilizacio. Ennek ellenere az elso dokumentaltan mukodo repuloszerkezetet Leonardo keszitette. Ismerte a gorog muveket, sokszor hivatkozott is rajuk. De elfelejtjuk hogy mar mezopotamiaban is keszitettek meglepoen jol mukodo gepeket. Az egyik altaluk hasznalt vizhajtasu szivattyujukat (lapatkerekes spiral kompresszor) meg mindig valtozatlan formaban lehet megtalalni iran egyes elmaradott reszein. (viszont tobb mint 3000 eve van csovezetekbol jovo folyovizuk)
Az emberiseg nem felejtette el a talamanyokat, csak nem hasznalja oket. Az elso programozhato szamitogep tervet meg a 18-adik szazadban irtak le. Az elso felvezetot meg a cari oroszorszagban keszitettek. Ott van a nemreg meghalt Bussard altal a 60-as evekben kitalalt fuzios reaktor (mukodo prototipussal) es a kozel fenysebessegu nuklearis raketa. De csak mostanaban kezd megvalosulni a Farnsworth altal a haboru utan kifejlesztett tobb mint 1000 soros hdtv is (az ove 1024, a mostani 1080 soros). Rengeteg ilyen talalmany van ami a prototipus fazisig eljut ugyan, de lehet hogy csak 1000 ev mulva lesz ra szukes es csak akkor terjednek el. (azaz fedezik fel oket ujra) Ma annyi embert tudnak evente a marsa kuldeni ahany ember a felfedezese utani evben athajozott amerikaba. Egyszeruen nincs meg hozza az akarat, mert a haboruk fontosabbak a jelenlegi vezetoknek. A 2000 koruli optimizmusbol es a tudomany akkori viragkorabol pedig jelenleg csak a haborus fejlesztesek maradtak. Viszont a gondolatok ugyanugy megmaradnak, ahogy megmaradtak az okor ota az akkori gondolatok es talalmanyok is.