Szerintem hittel kapcsolatos megállapításokról lehetõség szerint ne nyilatkozzék olyan, akitõl távol áll ez a dolog - mert bort iszik és vizet prédikál.
A történelemben visszafelé haladva lehet látni, hogy az embereknek hajlama van a pusztításra és a teremtésre. Ebbõl általánosítani hogy a kereszténység eddig és addig konstruktív volt aztán destruktív lett, ostobaság és szûklátókörûség. Minden korban születtek elhibázott és helyesebb döntések. A római birodalom után de elõtte is a vallás kiemelkedõ fontosságú volt és eltekintve a néhány áruló miatt kirobbanó koncepciós emberégetés korszakától (amirõl hozzátenném közismert hogy háromszor több hithû keresztény égett el mágián mint pogány) a tudomány is meg tudta találni a járható ösvényeket. Ezek ma ugyanúgy szûkek a valódi keresztmetszethez képest, csak ma nem inkviziciónak hívják a bíráló szervet, hanem ilyen-olyan etikai bizottságoknak.
A kereszténységnek igenis rendkívül sokat lehet köszönni a keretek megadása okán, de ha másén nem is, be kell látni, hogy a negatív tapasztalatok is megtanították az emberiséget sokmindenre, és ez is egy komoly fejlõdés, amely ma nem lenne.