Nem így van. Más-más állampolgárságú jogi és természetes személyek közötti jogvita ugyan hasonlóan mûködik, mint ahogy írod. Ha szerzõdésen kívüli károkozásról van szó, akkor a szóba jöhetõ országok kollíziós szabályainak eredményeként irányadó jog alapján történik az ügy elbírálása, olyan bíróság elõtt, amit a joghatósági szabályok megállapítanak, vagy megállapodásban rögzítenek a felek.
Államok közötti nemzetközi jogi kártérítést csak különösen nagy károk esetén, vagy különösen jelentõs ügy esetében van értelme követelni, mert olyan sokba kerül az eljárás összköltsége, és elég hosszú az állandó bíróságoknál az eljárás idõtartama. Gyorsabb, és talán olcsóbb is, ha közvetlenül próbálják megbeszélni a vitás kérdést az államok, de ehhez kell már az, hogy leüljenek egy tárgyalóasztal mögé.
Jelen esetben az ilyen jellegû támadásoknak és vádaskodásoknak pusztán diplomáciai jelentõsége van. Gyakorlatilag romlik a két ország közötti viszony, aminek gazdasági kihatásai is lehetnek (pl. németország a kínai importra még kevésbé fog lelkesedni...stb).
A német szerveket támadják kínából. Jó eséllyel az állam is benne lehet, mert a németek a támadás jellegébõl erre tudnak következtetni. Ez a balhé nem ezen a héten indult, és a kínai hatóságok eddig nem tettek a támadások ellen semmit, pedig a kínai internetes hálózat ellenõrzése náluk eléggé "magasfokú". Nem került volna semmibe a támadások intenzitásának visszafogása. Ez több mint gyanús...