Nyilván tudományos bizonyítékot nehéz hozni, hiszen millió tényező befolyásolhatja egy meccs alakulását. De sok esetben elmondható, és bizton állíthatom, hogy igenis nagyon fontos szerepe van a játékban a csapatbeszélgetésnek. Viszont sokszor nem életszerű sem, vagy nem teljesen azt az érzelmi állapotot adja át a játék a játékosoknak, amit én szeretnék. Pl. ha vesztésre állunk, akkor az aggresszív lecseszés, idegenben a nyugodt megdorgálás az mindenkire pozitív hatással van, de pl. egy hatalmas siker után, ha szenvedélyesen magasztalom őket, akkor van olyan helyzet, amikor csak 3-4 ember reagál pozitívan, a többi semmit. Ez akkor furcsa, ha minden rendben van, morál maxon, sorozatban jön minden meccs, respekt megvan a játékosok irányából... és igen, erre is rámondhatja bárki, hogy "háde a valóságban sem minden játékos egyforma. Mindenki máshogy reagál". Igen, de ez még nem magyarázat arra, hogy korábban, meg utána ugyanez megintcsak jól működik. :)
Amúgy egy kérdés. Ha meccsbeszédet tartok, miért kell nekem mindig ellőnöm egy csapathoz intézett beszélgetést ahelyett, hogy már egyénenként kezdhetném. Mert van olyan félidő, amikor csak 1-2 játékost szeretnék motiválni, a többieket viszont dicsérni. Na most ha mindenkit dicsérek, oké, mert legrosszabb esetben a motiválásra várók nem reagálnak, vagy elégedettek a szar formájukkal. De ha ezt követően egyénenként már külön mondok nekik valamit, és az ellentétes, amit előzőleg a csapatnak intéztem, akkor megette a fene.
Persze van olyan opció, hogy a csapatnak nem mondok semmit, de adott esetben ez visszás lehet, mert előfordul, hogy jó meccs során rossz néven veszik. Ezután megint nem ér szinte semmit az egyénenkénti odamondás.