Légyszives magyarázd már el nekünk egyszerü földi halandónak hogy akkor mirõl is szól ez a cikk. (ha már akkora butaságot irtam amit minden felsõoktatási intézményben taninatak. Lehet hogy nem jártál..?)
Az én értelmezésem szerint ugyanis van egy kódót, tökmindegy mi, legyen 1,2,3,4,5 majd a renszer ezután különbözõ képeket mutat ami nem 1,2,3,4,5 majd miután te kiválasztottad a megfelelõeket és visszaér hozzá, õ rájön hogy mi a te jelszavad. Ez nagyjából úgy történhet hogy õ képes "visszapárositani" a képeket számmá. Én igy értettem.
Nos ez a módszer nem véd sem a middle in attack ellen (már ha tudod mi az), és ha bárki rájön hogy milyen módszerrel történik a párositás máris ugyanannyit ér mint egy pinkód. Ebbõl következett hoyx az algoritmusnak titkosnak kell lennie.
paff. Persze ha emögött egy rsa algoritmus húzodik, akkor ugyanolyan nehéz lesz feltörni mint az rsa-t, de ekkor meg az egész csak egy csilivili bizbasz ahogy irtam, és ahogy más már irta csak összezavarja a usert. De ha nem errõl szól akkor megkövezlek, de akkor ird le magyarul.
Ja és persze várom a kriptográfiai hiányosságaimra vonatkozó javitást is (mint tudod jobb helyeken nem kritizálunk ugy hogy nem világitod meg mi volt a hibás).
Anyit javitanék magamon, hogy
""Az meg bizonyitott tény hogy egy titkos algoritmus sokkal kisebb védelmet nyujt mint egy publikus algoritmus amit a brute force-nal rövidebb idõ alatt bizonyitottan nem lehet feltörni."
helyett:
"Az meg bizonyitott tény hogy egy titkos algoritmus sokkal kisebb védelmet nyujt mint egy publikus algoritmus amit a brute force-nal rövidebb idõ alatt jelenlegi ismereteink szerint nem lehet feltörni.