Nana akkor Õk követnek el törvénysértést, a jogerõs után kötelesek vissza szolgáltatni mindent."1. Az Alkotmánybíróság – utalva korábbi határoza-
taira – megállapította, hogy a (büntetôjogi) lefoglalás
még nem jelenti a tulajdontól való megfosztást, csu-
pán a dolog birtoklásának ideiglenes korlátozását. "
"- Legutóbbi kerekasztal-beszélgetésük a jogellenes tartalmak miatti szerver-lefoglalásokról szólt. Kérem foglalja össze röviden a problémát, és azt, hogyan sikerült a beszélgetés, milyen végeredménnyel zárult a fórum?
A szerverek lefoglalására ismeretlen tettes ellen, szerzõi jog megsértése miatt indult eljárásokban került sor. Olyan Internet szolgáltatók ellen alkalmazták a kényszer intézkedéseket, akik tárhelyet szolgáltatnak vagy szerver hosting szolgáltatást nyújtanak. A Be. ismeri a lefoglalás intézményét, ám ismer más, a bizonyítás célját ugyanígy biztosító intézkedést is, így pl. a számítástechnikai adatok megõrzésére kötelezést. A Be. 60.§-a pedig, mint általános alkotmányos garancia kimondja, hogy abban az esetben, ha valamely kényszerintézkedés alkotmányos jogot sért, úgy az, még az esetben is, ha az arra alapot adó okok fenállnak, csak akkor alkalmazható, ha nincsen más, kisebb sérelemmel járó intézkedésre mód. A szerverek lefoglalása pedig nemcsak a szolgáltató tulajdonhoz való jogát, hanem mindazok véleménynyilvánítás szabadságához való jogát sérti, akik éppen az adott szerveren tárolták tartalmukat, ott volt az e-mail szolgáltatásuk, illetve az ott tárolt tartalomtól lettek elzárva. Vagyis az egész internetezõ közösség véleménnyilvánításhoz való joga csorbult.
A beszélgetésben résztvevõk, így az ORFK és a Fõvárosi Bíróság képviselõje is egyétértettek abban,hogy szerver lefoglalására csak kivételes esetben kerülhetne sor, azonban, hogy melyek ezek a kivételes esetek, nem sikerült egyértelmûen meghatározni. Az ORFK-n belül állítólag létezik egy módszertani útmutató erre, amelyet kétségtelenül érdemes lenne felülvizsgálni. Az ORFK
részérõl ugyanakkor sérelmezték, hogy ilyen esetekben indított nyomozás esetén az Internet szolgáltatók megtagadják az adatszolgáltatási kötelezettségük teljesítését, és az adatvédelmi biztos állásfoglalására hivatkozva nem adják ki sem az IP címeket, sem más, az elkövetõk azonosításához szükséges adatokat. A téma tehát élõ, és mindenképpen folytatni kell. Az Infomediátor megígérte, hogy az ügyben szakmai állásfoglalást készít annak érdekében, hogy mind a rendõrség, mind az Internet szolgáltatók jobban megismerhessék saját jogaikat és azok korlátjait, illetve kötelezettségüket."