A Challenger esetében a lyuk növekedésével fokozatosan csökkent a jobb SRB tolóereje, amit lent is láttak. A szerkezet jobbra sodródásának megállítására elõször az SSME fúvókáival, majd az utolsó néhány másodpercben a felszállási fázisban legvégsõ esetben kitérû aerodinamikai kormányokkal kompenzálta a felszállást irányító számítógép az eltérést. Az ötvenedik másodperc környékén egyértelmûen látszott, hogy megy el a tolóereje jobb oldali petárdának, tíz másodperc alatt lehetett volna õket vészoldással lekapcsolni. Volt tíz másodperc a helyzet felismerésére és a döntés meghozatalára. De ki mer így dönteni..?