"Hozzaszolasod: "Ez kb olyan, mint hogy nem kellenének villanyégõk, csak egy kicsit kéne még fejlõdni az optika terén, és a föld túloldaláról átvezethetnének a napfényt." - micsoda baromsagot irsz mar megint???"
Pontosan ugyanaz a helyzet, mint amit te is írtál. Te: mesterségesen generált részecske vagy elektromágneses sugárzás vs természetes forrás befogása,, manipulációja, felhasználása, Én: mesterséges fény vs természetes fény befogása, manipulációja, felhasználása.
Nagyon jó dolog felhasználni a természetes forrásokat, de van egy határvonal amelyen túl nem érdemes bele energiát fektetni. Egy ablak még elmegy, de nem oldja meg pl az éjszakai világítást.
""Sokkal több energiát, munkát stb kellene befektetni ebbe a manipulációba, mint egy sima röntgen, MR egyéb hasonló cucc." - megis mire alapozod ezt a baromsagot?"
Arra alapozom, hogy nagyenergiájú kozmikus részecskék átmennek majd minden anyagon, (Épp ezért lehetnének alkalmasak ilyen átvilágítási célokra), tehát nem éppen nagyítólencsével meg tükörrel lehet õket terelgetni, ugyanakkor a sûrûségük szerencsére viszonylag ritka (Különben nem lenne élet a Földön).
Ezért vagy nagyonnagy érzékenységre van szükség, vagy valahogy össze kell gyûjteni, és koncentrálni a sugárzást a felhasználáshoz.
Ez utóbbihoz nyilván eszközökre van szükség. De ha még nem is kell összegyûjteni, oda kell vezetni a megfelelõ helyre, irányítani kell stb. Tulajdonképpen nagyon hasonló eszközökre, mint amelyek már amúgy is benne vannak egy röntgengépben, vagy esetleg részecske gyorsítókban.
Tehát, nemhogy nyerünk vele valamit, hanem legjobb esetben is csak ugyanott tartunk költségben, de még inkább nagyságrendekkel többe pénzbe és energiába kerül.
A rendelkezésre állás semmiképpen nem jobb, mint egy mesterséges forrásnál, mivel az összegyûjtés, manipuláció ugyanúgy energiát és technológiát igényel, tehát meghibásodásra ugyanakkora az esély.
Ellenben, tekintve, hogy a legerõssebb forrása ezeknek a részecskéknek, sugárzásnak a Nap, ezért nyilvánvaló, hogy a sugárzás mennyisége állandóan változó, ami további hibalehetõségekre, ad lehetõséget. Vagy ha nem lehet elérni a kellõ érzékenységet egyébb forrásnál, akkor meg a napszakhoz lennének kötve a berendezések. Nem kell mondanom, hogy ez nem éppen a legjobb.
""Pont ugyanannyi károsodást okoz mindkettõ." -nyilvan ha te mondod butuska, kb ugy mint a rontgen es a CT (addig mig ide nem keveredtel nyilvan ezt hitted, de remelhetoleg olvasni meg tudsz es mar nem hiszed azt amit korabban tudatlansagodbol adodoan ....)"
Én vagyok a tudatlan? Miért? Szerinted mibõl áll a kozmikus sugárzás? Ugyanúgy nagyenergiájú fotonokból, és nagyenergiájú részecskékbõl, mint amelyek radioaktív bomlás során felszabadulnak. Jah, ha természetes úton keletkezik, az biztos nem káros... LOL.
A szervezetünk egy bizonyos mennyiséggel képes megbírkózni, tekintve, hogy hozzászoktunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem károsak.
A dózistól függ, hogy veszélyes-e vagy sem. De ez meg ugyanúgy áll a röntgen és egyébb készülékekre is.
Ha feltételezed, hogy a te szenzációs ûrsugárzás készülékednél elérhetõ akkora érzékenység, hogy ne kelljen veszélyes szintû sugárzást összegyûjteni és koncentrálni hozzá, akkor ugyanerre képesek leszünk röntgennél is. Tehát az pontosan ugyanannyira veszélyes lesz, vagy nem lesz veszélyes, mintha a kozmikus sugárzást fognánk be és használnánk fel.
Föld megröntgenezése neutrínókkal.
LOLLER Talán neked kéne utánnaolvasnod, hogy mirõl is van szó. Hogy mekkora, és milyen drága berendezés kellett ahhoz, hogy egy 12000km-es tömör anyagban valamit talán érzékeljenek. Ha szerinted csak egy kicsit kéne fejlõdni, akkor nagyon el vagy tévedve. És nem csak az érzékenységrõl van szó. Az árnyékolásról is. Nem lenne túl gazdaságos, ha minden egyes "ûrröntgennek" kilométer mély bunkereket kellene ásni hogy kevesebb legyen az interferencia...
Összességében tehát kb annyira éri meg a dolog, mint átvezetni a fényt a föld túloldaláról éjszakai világításnak...