"Másrészt: adott nyomás felett a kõzetek megolvadnak,"
Ez nem teljesen így van.
Azonos összetételû kõzet esetén a nyomás növekedésével együtt nõ a kõzet olvadáspontja is. Magyarán minél nagyobb a nyomás (pl. minél mélyebbre megyünk), annál magasabb hõmérsékletre van szükség, hogy a kõzet folyékony lehessen.
Gondolj arra hogy a Földön nem lehet a Himalájánál sokkal magasabb hegység, mivel az alapja "belesüppedne" a magmába és megolvadna"
A besüppedés stimmel, csak nem a magmába.
A földkéreg nem a magmán úszik, hanem a földköpenyen, ami szilárd halmazállapotú, csupán kb. annyira képlékeny, mint a vörösen izzó vas. Ez persze azoknál az iszonyú erõhatásoknál elég ahhoz, hogy mozogni, lassan áramlani tudjon.
Viszont magma, folyékony kõzet nincs mindenhol jelen, az csak keletkezik, ha bizonyos feltételek adottak:
- ha lecsökken a nyomás
- ha megnõ a hõmérséklet
- ha megváltozik a kõzet összetétele: víz, egyéb könnyenilló anyagok kerülnek bele, amelyek hatására csökken az anyag olvadáspontja.