Na jó, abban az idõben egyfajta menekülés és lázadás volt depeche mode-ot hallgatni. Aztán jött a banda, mely szinte úgyanazt játszotta magyarul.. nem lehetett kihagyni. Akármilyen korszakon mentem keresztül (régi magyar rock, pop, újfajta rap, disco), ez a banda megmaradt örök kedvencnek. Még késöbb, mikor befolyásolható kis hülyeként fordultam egy nagyot, és azt mondtam, innentõl rocker leszek :D
Azóta kinõtem a divatirányzatos baromságokat, és meghallgatok minden jót (persze leragadva fõleg a rocknál). A Bonanza szerintem nem az a tipikusan jó zene, de nem lehet, nem becsukott szemmel, teljes átéléssel hallgatni e számokat, mely a csontjaim növekedésével itta be magát a szervezetembe :D Nálam legalábbis.
Ez annyira hozzánk tartozott és hozánk tartozik.. :D