Egy 60kB-os JPEG2000-zel tömörített HD 1920x1080-as két 24 bit színmélységgel egyáltalán nem lesz jó minõségû kép. Ekkora méret mellett ez már 1:100 arányú tömörítés ami erõsen meglátszik a minõségen. Lásd pl. ezen a képen:
A JPEG2000 wavelet alapú tömörítése valóban hatékonyabb, viszont erõforrás igényesebb is, sokkal nagyobb cpu kapacitás kell hozzá és az erõforrás növekedés mértékének növekedése nincs arányban az elérhetõ minõségi többlettel. A tömörítésbõl eredõ képi hibák máshogy jelentkeznek DCT-nél és waveletnél az algoritmusból fakadó különbségek miatt.
JPEG2000-et tudtommal a Digitális mozi szabványnál használják ahol az eltárolandó film mérete másodlagos fontosságú és inkább a minõség van elõtérbe helyezve. Így a film minden egyes képkockája I-frame-ként MJPEG-2000-rel van kódolva, ami persze igen magas bitrátát eredményez úgy 250 Mbps-osat, de winyón ez bõven elfér ott nem gond ha 300-400GB-os méretû egy film. Ott nem kötik a használót egy korong kapacitás korlátai, ellentétben egy mainstream piaccal ahol az adathordozó gazdaságosan elõállítható kapacitása korlátozza az alkalmazható bitráta mértékét.
De minha olyan derengene hogy a H.264 kódolásnál I-frame esetén ugyanúgy MJPEG2000-et használnak, leválva a MJPEG-et ami korábban MPEG2-nél volt. Mellesleg H.264-et összevetni a JPEG2000-zel olyan mint almát körtével. Az egyik szerepe a mozgókép tömörítésben van a másik pedig egyetlen frame állókép tömörítését végzi. A két szabványnak az eltérõ felhasználási környezetben egész más tömörítési aránynak kell megfelelnie. Egy mozgókép tömörítésnél 1:100-200 arányú az elvárt tömörítési ráta, egy I-fame vagy digitális fénykép tömörítésénél egy nagyságrenddel kisebb, pont azért mert ott a képminõség megõrzése fontosabb szempont.