Ami a lufi kidurranását illeti, perpillanat a durr "D" betûjénél tartunk, csak sok még a süket.
Biodízel: következmény, az étolaj ára a másfélszeresére nõtt, alig három-négy hónap alatt. Viszont a kõolajszármazék dízel ára sem csökkent.
Szélenergia: pár szélerõmûvet felépítettek az igaz, de az erõteljes támogatások ellenére sem túl gazdaságos, még a szelesebb területeken sem.
Napenergia: mint a szélenergiánál. Mindkettõnél komoly összegû beruházásra van szükség az erõmmû felépítésénél, ez viszont csak lassan térül meg. Az energiaforrás alacsony szintû, nagy területet foglal el.
Geotermikus energia: Magyarországon elég kevés található belõle, a közhiedelemmel ellentétben. A 2002 -es adatok szerint összesen 1204 mélyfúrást tartanak nyilván. A valaha fúrt kutakból azonban csak 840 körüli mûködik még, de azok közül is csak 4 kút ad 100 Celzius fok feletti vizet. A többség csak többé-kevésbé meleg fürdõviznek jó, energiatermelésre nem.
Vizi erõmûvek: politikailag nem kívánatosak, mint a Bõs-Nagymarosi Vízlépcsõ, pedig kisebb, helyi erõmûveknek még mindig ezek lennének a legalkalmasabbak. Persze az erõmûveknek alkalmas helyek száma nem sok, és számolni kell a politikai ellenzéssel is.
Biomassza erõmû. Másodlagos energiaforrás, amely azt a mellékterméket használja fel jó esetben, ami amúgy veszendõbe menne, ahogy támogatói állítják. A valóságban ezek a melléktermékek többnyire hasznosítva vannak, vagy mint állati táp, vagy mint talajjavító adalék, vagy a gyártás hõ- energiaszükségletét fedezi, stb. Pl. a fafeldolgozó iparban a fûrészport többnyire ragasztóval keverve farostlemezt állítanak elõ, vagy a többi hulladékkal együtt felfûtik a kazánban, gõztermelésre.