Két kérdéses népcsoport? A vallási csoportokkal mi lesz?
Attól tartok sokan nincsenek tisztában a Síita és Szunnita ellentétek nagyságával. A Mohamedán vallás két legnagyobb ága kb. olyan szinten van egymással, mint anno a református vallás és a katolikus vallás európában, párszáz évvel ezelõtt...
Irakban pl. nagyon sok erõszak nem az amerikaikkal (vagy más koaliciós erõkkel) szemben, hanem a Síita-Szunnita ellentét miatt történik. Lásd különféle robbantások vallási helyszíneken, konkrét mészárlások (az USA elkövette azt a baklövést, hogy egyes területek feletti átadta az uralmat a helyi vallási csoportoknak (Síitáknak), amik meg éltek is új hatalmukkal, és szépen nekiálltak kiválogatni az ellenõrzõ pontokon a Szunnitákat, beterelték õket egy épület mögé, és ott lelõtték õket. Az esetet dokumentálták, de hiába áltak nem messze amerikai csapatok, a mészárlást nem akadályozhatták meg, mondván hogy a területen már Síiták gyakorolják a hatalmat. Az eset után gyorsan viszakoztak, és a vallási alapú terület feletti uralmat visszavették mindenhol, most már csak a központi iraki hatalom fegyveresei rendelkeznek ilyen jogokkal.)
A másik szép páros a Kurd-ok vs. mindenki más. :)
A Kurd népcsoportnak nincs saját állama, de Törökországban, Irakban, Iránban és Szíriában komoly kissebbséget képviselnek. Törökországban jóideje küzdenek a függetlenségükért, jobbára terrorista módszerekkel (a Törököket sem kell félteni, híresen keményen kezelik a kissebbségek problémáit, lásd Örmény holocaust 1915-1917 között). A Kurdok régóta küzdenek saját függetlenségükért, végül valamilyen szinten ezt Szaddam Husszeinnek köszönhetik, illetve az õ rezsimjének a bukásának. Irak északi részén aféle automómiát élveznek, noha részt vesznek az Iraki politikában, a Kurd területek a békésebb régiók közé tartoztak. Múlt idõben, mert a békés környezet egyben kitünõ háttere lett a más országokban, fõleg Törökországban mûködõ szeparatistáknak, aminek a vége az lett, hogy Törökország nemrég bevonult Irak északi részébe...