Nem tudom igazából, hogy mit lehetne vele kezdeni. A mienk is utálta a pórázt, de nem félt tõle, hanem csak mélységesen megsértõdött... Lefeküdt, amíg a nyakán volt, mozdulni sem volt hajlandó, csak nézett bûntudatkeltõen. Aztán lassan rájött, hogy a póráz azt jelenti, hogy kimehet az udvarból, és egy idõ után már megszokta. Talán ha nem próbálnád rögtön vezetni, hanem hagyni, hogy õ diktálja az utat egy darabig, akkor nem félne tõle. Nekem jobb ötletem nincs.