5-6 évesen kerültem óvodába, addig nyitott, barátkozó gyerek voltam, az óvodában pedig a sok kis cigánygyerek, a verekedõs és fenyítõs, meg az önzõ gyerekek társasága annyira lesokkolt, hogy egy távoli sarokban ülõs magányos kisgyerek lettem, és ez még valamilyen szinten általánosban is végigkísért.
A középsuli az már más dolog, jó helyre kerültem, normális emberekkel. =)
jövõre meg az egyetem, azt már várom. Végre tarkára festhetem a hajam, és telelövethetem magam pirszinggel -.-
Ezekkel a közösségi dolgokkal csak az a szar, hogyha szar közösségbe kerülsz, gyerekkorban elbasz, amit aztán nagyon nehéz levetkõzni.