Na azért azt szögezzük le, hogy a fénysebesség a "c" megmért sebesség különbözõ értéket ad más más törés mutatóval rendelkezõ közegekben.
Ezért van az hogy más más sürûségû közegek megtörik a fényt. Más más hullámhosszok is másként viselkednek különbözõ közegekben.
Most ne menjünk bele az opto-elektronikába és a fénytanba.
Teknikailag az a fénysebesség amivel a foton halad. Mindegy milyen közegben.
Az hogy ezt a sebességet nem mindig ugyan annak mérjük, ennek a hátterében kvantum mechanikai megfontolások álnak.
Nem azért mert kerülgetnie kell az atomokat a fénynek. Nem azért kapunk kisebb értéket. Ezeknek a fotonoknak csak azért van sebességük mert van egy olyan tényezõ ami nem engedi hogy adott inercia rendszerben fénysebességnél gyorsabban történjenek dolgok.
Egy kis fizika óra!
Egy mozgó kocsiból ami 100 al megy a haladás irányába elhajítasz egy követ, mondjuk 50 el.
Te motorral utánna mész, és követed a kõ pájáját, ami tegyük fel most hogy egyenes vonalú és állandó sebességû.
A motor 150 el megy. Egyértelmû.
De mi van a fénnyel???
Van egy kurva gyors ûrhajód, megpróbálsz utolérni egy nulla inklinációjú fényhullámot.
Gyorsulsz, gyorsulsz és mindig azt fogod mérni, hogy bizony azok a fotonok amiket kergetsz mindig "c" vel fognak távoldodni tõled a még akkor is mikor te közel fénysebességgel távolodsz a földtõl.
Na ha ezeket a sebességeket összeadod akkor az majdnem 2c.
Megsúgom azt is, hogyha lehetséges lenne fénynél gyorsaban haladni akkor sem tudnád elkapni azokat a fotonokat mert mindig PONTOSAN c vel lennének gyorsabbak nálad. Akármekkora is a sebességed. Persze más kérdés hogy a c-t te sohasem érhetnéd el mert közbelép az idõdilatáció és a hosszúság kontrakció.
Azaz a fizika minden törvényének ugyanaz a matematikai alakja minden viszonyítási rendszerben mert a fénysebesség értéke ugyan annyi minden viszonyítási rendszerben.
Nézz utánna a relativisztikus impulzusnak. És te is belátod hogy kár azon vitatkozni hogy a fénysebesség mekkora a rézdrótban és a vákumban.