Sainz felborult az utolsó szakaszon, így Peterhansel nyert
A versenynek mindig csak a célban van vége. Alapigazság az autósportban, mégis, olykor hajlamosak vagyunk elfelejteni. Nos, a Dakar-széria második állomásának céljában újra felidézhettük a fenti szabályt, mivel az utolsó pillanatban, sõt, az utolsó utániban dõlt el a gyõztes kiléte.
A reggeli rajtnál még Carlos Sainz volt kedvezõbb pozícióban – fél perccel vezetett, s mivel mindössze 68 kilométert írtak elõ erre a napra a szervezõk, sokan nagy tétben mertek volna fogadni arra, hogy neki már zsebben van a gyõzelem. Még akkor is, ha a kilencszeres Dakar-gyõztes Stéphane Peterhansel az ellenfél…
Csakhogy közbejött a tûz.
A pálya elsõ szakaszán leszakadt egy felsõ vezeték, elektromos tûz keletkezett, lángokban állt a környék. Az autós mezõnybõl csak heten tudtak versenytempóban végighaladni az ominózus szakaszon az elsõ ellenõrzõ pontig, mert utánuk hatalmas volt a tûz. Már Nasszer al-Attijah is csak nehezen jutott át rajta – nem tudott fékezni, s kénytelen volt áthajtani az elszabadult vezetéken, majd pedig az éppen csak éledezõ tûzön is.
Az ellenõrzõ pontnál megállították az összes versenyzõt, s bevárták a többieket, akik az oltási munkálatok után tudtak csak csatlakozni a mezõnyhöz. Új szakasz kezdõdött, s ebbõl adódott utóbb a galiba. Ugyanis ezen a rövidke pályán Carlos Sainz felborult. Igen, a kétszeres ralivilágbajnok, aki nem túl sûrûn hibázik. Utóbb elmondta, nincs mentsége a történtekre, egyszerûen nem koncentrált megfelelõen, és amikor az autója egy partoldalnak támaszkodott, nem tudott mit tenni vele. A Volkswagen a tetejére borult, a nézõk állították talpra, úgyhogy Sainz nagyon sok idõt elveszített. Még így is volt azonban esélye a végsõ gyõzelemre: ha a felügyelõ testület úgy dönt, a szakasz elsõ része is beleszámít a versenybe, õ nyer…
A határozatra órákig kellett várni, így az a furcsa helyzet állt elõ, hogy a küzdelemnek rég vége volt, mégsem mert senki sem örülni. „Zûrös helyzet…” – állapította meg falfehér arccal Peterhansel, aki néhány perccel korábban mosolyogva törõdött bele abba, hogy másodikként végzett, és ecsetelte, mennyivel jobban feküdtek ezek a pályák a ralipilótáknak, mint a terepralisoknak. Azután meg teljesen elképedt arccal hallgatta a fejleményeket, s nézte a törött autójából az övénél nem kevésbé komor arccal kikászálódó Carlos Sainzot, aki odament hozzá és elmesélte, mi történt, majd gratulált.
Pedig ekkor még (sõt, két órával késõbb sem) nem tudta senki, ki nyerte meg a viadalt. A döntés a felügyelõ testület kezében volt… Amely utóbb úgy határozott: a pálya elsõ szakasza, amelyen csak heten mentek végig, nem számít bele a versenybe, így Peterhansel ünnepelhetett a célban. Azon azonban senki sem vitatkozott, hogy mindkét pilóta gyõztesnek érezheti magát. A dobogó harmadik fokára nevetõ harmadikként (és esetünkben ez nemcsak üres szófordulat, tényleg fülig ért a szája) a korábbi lesikló világbajnok Luc Alphand állhatott… „Nem is rossz egy síelõtõl, ugye?” – tette fel a szokásos kérdést, majd vigyorogva elvonult.
A magyar páros mindkét tagjának is széles mosoly volt az arcán: Liszi Lászlónak és Rack Györgynek minden oka meg is volt az örömre, hiszen még az utolsó napon is javított egy pozíciót – végül a 14. helyen fejezte be ezt a pokoli nehéz viadalt.
„A szombati szakasz végén kifogyott az üzemanyag az autónkból, s ugyanekkor alighanem elolvadt egy dugattyú is a motorban, mert attól kezdve rettentõen kerregett – mondta Liszi. – Emiatt aztán a záró napon úgy közlekedtem, mintha tojásokon lépkednék, vigyáztam rá nagyon, és azért izgultam, hogy bírja ki a végéig. Nem is reménykedtem javításban, de ha már így alakult, nagyon örülök neki. Borzasztó nehéz versenyen vagyunk túl…”
A motorosok is így gondolták, közülük Ruben Faria volt az, akivel madarat lehetett volna fogatni a legvégén. A hazai versenyzõ szombati harctéri izgalma vasárnapra semmivé lett, talán annak is köszönhetõen, hogy jól ismeri a záró szakaszt. No meg azért, mert elõnye megnyugtató volt, tudta, ha elér a célig anélkül, hogy utolérné valaki, megnyeri a viadalt. És lõn…
Mögötte a kétszeres Dakar-gyõztes Cyril Despres érkezett, akinek a motorját nem éppen ezekre a pályákra tervezték, ezért aztán egyáltalán nem volt elkenõdve amiatt, hogy nem õ nyert. Az ötven kilóval nehezebb KTM hátrányban volt a Hondával szemben, de hát ilyen az élet – a sivatagban meg az osztrák márka lesz elõnyben. Despres-nek a szakasz második felében már nem volt hátsó féke, de anélkül is jól megvolt. S örült neki, hogy ezen a héten jó néhányszor megközelítette a limitet – többször is kihozta magából és a motorjából a maximumot. Ez volt az a cél, amiért idejött Portugáliába…