Eszmbe jutott 5.-es korm egyik lehkellemetlenebb "balesete".
Suliban két oldalt vezet felfelé a lépcsõ, majd utánna középen megy fel (szova ilyen kanyaros) És ott a kanyar résznél álltunk beszélgettünk, nézegettem lefelé, feláltam a korlát alján lévõ vascsõre (a kis oszlopok közé pont befér egy láb) aztán ott szorakozgattam, mignem leesett a váltocipõm, (ami papucs volt) lent álltak az "ottkajálosok" tanár oszotta nekik az észt, hát pont a fejére esett...
futottam le váltocpõ nélkül aztán kérdegettem félorán keresztül a bocsánatot, de nem az a fajta volt aki leharapná a fejem, gondolta hogy nem direkt volt. Anyi volt hogy megigértette velem, hogy eztán cipõt fogok használni nem papucsot... :D