Nem kell, persze, nagyon jól tudom én is, hogy vannak optimális határok, amelyek a kockázattal, és mellesleg a kárral, és haszonnal is összemérhetõk. "Egy tervezõnek semmi se drága", szokta mondani a vállalkozó nekem, aki elnyerte a megbizást, jól alul kínálva, és utána meg is tervezteti, hogy haszna is legyen. Ha tervezõk lennétek, tudnátok.
Itt nem is errõl van szó.
Mert belinkeltem egy BWR biztonsági kapcsolási sémát.
Hogy ez e a teljes, mi van benne, mi hiányzik, hogy ilyen volt e a mostani is: az szerintem titeket is érdekelhetne.
Érdekes például az injektoros belsõ keringetési megoldás, ilyen szivattyúkat, persze kissebbeket én is méreteztem.
Sõt-van egy jópofa gõzzel hajtott tápvíz(?) szivattyú is, régen a gõzkazánok csak ilyennel mûködtek. Persze ezer tonnákat nem, de néhányat tizet hiba nélkül szállítanak akkor, ha van gõz, és nincs áram. Itt pedig pont így volt.
Volt tehát ilyen szivattyújuk is? Ha nem, miért? Hiszen ezt Wattson óta ismerik. Ha volt, nem volt elég?
Látszanak a kis és nagynyomású maghûtõk is. Azok is voltak? Dehát ha azok ha mûködnek, valahová ki kell dobni a fejlõdõ gõzt! Ahogy ki is dobták! Nem lehet azt másképpen, hogy ne kelljen kidobni?