Üzemzavari jelre (ami sok minden lehet, pl. külsõ betáplálás kiesése)automatikusan elkezdõdik a reaktor leállítása (turbina leáll, dízelek indulnak, stb.). Amennyiben nem sikerül a nyomást és a hõmérsékletet csökkenteni különbözõ üzemzavari rendszerek lépnek be (nagynyomású üzemzavari hûtõrendszer, hidroakkumulátorok, stb.). További lehetõségek is rendelkezésre állnak a reaktor nyomás csökkentésére és a remanens hõ elvonásra (pl. térfogatkompenzátor lefúvatás).
Japánban az volt a baj, hogy a dízelek csak kb. 1 óráig mentek és utána az összes kiesett, tehát semmilyen módon nem tudták a hõt elvinni a reaktorból és a nyomást csökkenteni.
Visszatérve az elõzõ hozzászóláshoz a remanens hõt tervezési üzemzavarok (design basis accidents) során simán el lehet vinni, illetve a reaktortartálynak és a fûtõelempálcáknak ki kell bírniuk azt a kezdeti szakaszát is a görbének.
Amúgy én atomerõmûvek biztonsági elemzésével (valószínûségi és determinisztikus) foglalkozom és termohidraulikai számításokat is végzek.