Elemnek azt gondoltam, amit hûteni kell, mert hõt fejleszt. Ez elsõsorban a kazettákat jelentheti. Minthogy nem tudom, hogy vannak kiképezve, elsõsorban azt szeretném tudni. Hogy cserélik õket? Hogy milyen teljesítménykülöndbségeik vannak térben és idõben,.. Csak feltételezem, hogy középen nagyobb az energiasûrûség, de ezért ott elõbb is kiégnek. Ilyenkor mi történik, kicserélik õket, vagy a szélérõl áthelyezik?
Ellenõrzik a rudakat, hogy jól mûködnek? Apropó- hogyan hányszor ellenõrzik a mûködésüket? Nem lehet, hogy elgörbülnek? Nekem a kulcsom pld néha magától elgörbül.
Most lehet tudni, hogy lezárt mind?
Szóval, amíg nincs képem az egészrõl, nem tudok áramlási modellt épiteni, kérdezni is alig.
Biztos vagyok, hogy legalább egy helyen a kazette fixen van megfogva, de lehet hogy két helyen is?
Ha leáll az áramlás, az elgõzölgés tovább történik. Hány méter víz van a kazetták felett? Mekkora víztérfogat?
Az inkjektorszivattyú keverõ szakaszában gyors áramlás kell, hogy legyen, hogy a nyomáskülönbség (amit néhány 10kPa -ra becsülök,) létrejöhessen. Vagyis azok keresztmetszete szûk. Ha tehát a keringetõ szivattyúja leáll, akkor a kazetták miatti természetes áramlás nem tud rajtuk keresztül lecsengeni. Az aktivabb kazetták emiatt meghajthatják visszafelé a renyhébbeket, és ez az az örvénylés, amit gyanítok, hogy felléphet.
Szóval- teljes és részletes öszkép nélkül még kérdést se tehetek fel.
De a pletykákból azt szûrhetõ le, hogy a rudak nem záródtak teljesen valamiért, s így a maradó hõ emiatt nagyobb most. Én tehát az okot keresem, hogy miért nem emelkedtek végig a rudak.
Tisztában vagyok persze, hogy most semmit nem tudok.
De azt hiszem, ha jobban megismerhetném, látnám a kapcsolást, a helyszínrajzot, stb. tudnék hozzátenni új szempontokat. Kutató is voltam, szakértettem is. Pld. kazánokat, amelyek egyenetlen hõtágulás miatt mentek tönkre.