Az elsõ mondat finoman szólva zavaros. Alapvetõ befolyásoló tényezõk a következõk.
A sugárzásos hõterjedés. A levegõ - bármily hihetetlen - sugárzás elnyelõdõ képessége szinte 0. A levegõ úgy melegszik fel, hogy a sugárzás a földfelszínt és vízfelszín melegíti és utána hõátadással és hõvezetéssel a melegszik fel a levegõ. Ezért van az hogy felfele hûl a légkör, mert x óránál tovább nincs energiabevitel a felszínre. A
A levegõ rohadt szar hõvezetõ. Napi x óra energiabevitel nem melegítiheti fel adott hõmérsékeleten és magasságon a légkört egy szintnél jobban. Ráadásul a levegõ ritkul, ami még tovább rontja a pocsék hõvezetést.
A folyadék hiába jó hõvezetõ, nagy a hõkapacitása, ahogy a talajnak is. Elõször teáht a talajt kell felmelegíteni utána kezdi átad ni a hõt.
A naperõmû ebbe rondít bele, mert oda pupmál fel 90 fokos levegõt, ahol jóval alacsonyabb a levegõ hõmérséklet normál állapotban...
Egy kis érdekesség. A hõvezetés / sugázás miatt lehetséges az, hogy tiszta reggelen 5-6 fokos levegõ hõmérsékleten is az autó szélvédõje deres (3 fok táján már simán jeges, ha este hamar hûlt le a levegõ. Hogyan? A sugárzásos hõátadás kétirányú. Naplemente után az ég felõ nézõ felületekkel szemben a világûr van, lényegében 0 sugárzásos hõforrással. Mivel az ablak felszín melegebb ezért sugárzás formájában hõt veszít. A sugárzásos hõleadással így az ablak akár 0 fok alá is tud hûlni, a környezõ álló levegõ nem melegíti fel eléggé. Érdekes ugye? :)