Nem errõl van szó, hanem arról, hogy egy olajkatasztrófát 1-15 év alatt kijavít a természet maga
Tévedés. Az Exxon Valdez katasztrófája után még a mai napig nem tért magához az életvilág a Bligh Reef zátonynál, pedig az 20 éve történt, és jelentõs erõfeszítések történtek az olajszennyezés felszámolására és az állatvilág újratelepítésére. Még most is folynak a környezeti károk elhárításai, és becslések szerint még több ezer tonnányi kõolajat kell eltávolítani a régióból.
míg egy atomkatasztrófát a természet csak százezer években mérhetõ idõ alatt képes kijavítani.
Ezt nem teljesen értem. A 100 000 éves felezési idejû radioaktív elemek nagyon-nagyon gyengén sugárzóak, ezért az élettani hatásaik is elhanyagolhatóak. Az erõsen sugárzó, igazán káros anyagok viszont néhány napostól néhány tíz éves felezési idõvel bírnak. Az, hogy az erõs hatású sugárzásnak milyen hosszú távú hatásai vannak, pontosan meghatározni nem lehet. De Hiroshimából és Nagaszakiból kiindulva azért annyira drasztikusnak nem mondanám a dolgot. Mindkét nukleáris bomba ledobásának a helyén élnek emberek. Elõfordulnak genetikai hibák, nagyobb számban, mint más régiókban, de a természet és az emberek élnek, virulnak ott, ahol 66 éve ledobták a két atombombát.
És el ne feledkezz az igazi kérdésemrõl: az új, még nem mûködõ technológiáknak miféle katasztrófáik lehetnek? Netán olyan, amit még most meg sem tudsz nevezni? Nem, mert még nincsen neve, nem ismered egyáltalán. Fel sem tételezed. Pedig minden bizonnyal fennáll a lehetõsége.
Már az elsõ nukleáris reaktor idejében ismert volt a lehetséges problémák köre. A fúzió esetén szintén ismerünk minden lehetséges forgatókönyvet. Maga a reakció elégé ismert, és a folyamatát is letesztelték: minden termonukleáris fegyverben ott van második fokozatként a triciumgáz, amelyet az elsõ fokozat gyújt be, és amely a harmadik fokozatban, az U238-ban indítja el a fissziós reakciót.
A fúziós reakció esetén maga a reakció biztonságos, mivel a reakciótérben csak korlátozott mennyiségû reakcióanyag (D, T, Li6, He3) található. Szemben az atomreaktorokkal, ahol a reaktormagban ott van a teljes üzemanyagkészlet a huzamos mûködéshez. Szóval ha valami probléma lép fel a reakció közben, akkor az üzemanyag-utánpótlás elvágásával a reakció magától kialszik.
Továbbá a fúziós reakciótér sajátosságai miatt a plazmát elektromágneses térben sûrítik össze. Ha az elektromágnesek leállnak, a plazma kitágul és lehûl (fizika), emiatt pedig megszakad a reakció.
Egyszóval magának a fúziós reaktornak a mûködése biztonságos, e téren nincsenek meglepetések.
Az egyetlen káros hatás az, hogy létrejönnek szabad neutronok a reakció folyamán, így maga a reaktortest besugározva lesz, vagyis olyan gyengén radioaktív hulladék lesz, mint mint a mostani reaktorok acél kapszulája például.
Egyébként egy apróságot hozzá tennék: a katasztrófák nem kizárólagosan az ember által létrehozottak. Egy földrengés vagy egy árvíz természeti katasztrófa, és sokszor nagyon-nagy károkat képes okozni, akár komplett szigeteket, élõvilágokat tud lenullázni. A rombolás és az építés a természetes körforgás része, tehát ezzel számolni lehet és kell.
Csak arra kell ügyelni, hogy lehetõleg minimalizáljuk a rombolást vagy kellõ mértékben építsünk is a rombolás után.