Nem feltétlen. Az energiahatékonység növelésével nem feltétlen jár együtt a gazdasági növekedés a növekvõ áramfogyasztással. A magyar gazdaság nagy baja, hogy az energiahatékonysága gyenge.
Igazság szerint a luxus kerül sokba. Pl. itthon 20 éve hány embernek volt otthon légkondija vagy a munkahelyen? Ma lassan ott tartnuk, hogy hol nincs...
20 éve itthon az alábbi elektromos nagyfogyasztók voltak. TV, porszívó, mosógép, hûtõ / fagyasztó és ha a vízmelegítõ nem gázzal ment, akkor a bojler, de ezek szakaszos mûködésûek. Ma egy házban a 2 TV / 2 számítógép nem kirívó. Ezen felül légkondi, mikró, zenedoboz és még számtalan más dolog található meg.
A magyarországi lakások szigetelésének minõségérõl meg aztán tényleg felesleges beszélni. Gyakorlatilag pocsékoljuk a gázt, a legóvatosabb becslések szerint, ha minden ház normálisan lenne szigetelve, akkor a fûtésre használt gáz úgy 1/3-a megtakarítható lenne, de egyes vad becslések 50%-ot is le mernek írni.
Nem hiszem, hogy a diplomámmal felsõbbrendõ lennék, de anélkül is tájékozottabb vagyok nálad a jelek szerint és az átlagemberek durván 2/3-nál, de inkább többnél. Gyakorlatileg ennyi ma a természettudományosan analfabéta emberek száma itthon. Lényegében semmilyen természettudományos ismeretük nincs. Nem hiba ez, ameddig nem akarnak belszólni abba, amirõl lövésük sincs.
Szõrszálakat hasogatok? Kisifam az alapok hiányoznak nálad. Fogalmad sincs a jelek szerint a fûtõelemek és a rektorokról, ezek életciklusáról arról, hogy statisztikailag 1-3 nagyságrenddel kevesebb ember halt meg az atomenergia teljes termelési láncában, mint mondjuk a szén-, olaj vagy gáznál.
Rövidtávú olcsó haszon az, hogy évmilliókra elgenedõ hasadóanyag van? Kibaszottul könnyen vásadkosz, olyan személettel, amivel idejössz magyarázni sincs kevem. A grammar nácikat meg utálom. Ja, ki is most a szõrszálhasogató?