Nem tudom mik itt a moderálási szabályok, de szerintem én nem mondtam olyat, amiért innen ki kéne tiltani. Te balfaszozol folyamatosan, kisfiamnak szólítasz, ostobának, hülyének titulálsz, pedig nem is ismered a korom, de úgy egyáltalán nem tudsz semmit. Aszódi Attila valamilyen szinten közszereplõ és nem azt írtam, hogy Ó lába van, vagy szeret nyitott WC ajtónál kakálni. Téged meg pláne nem támadtalak úgy, ahogy te engem, csak azzal a nézettel vitatkoztam, amit képviselsz. Szerintem te nem lehetsz több 30-nál, de ahhoz képest jó nagy mellényed van. Tényeket állítottam, amelyek bekövetkeztek, aztán azon lehet filózni, hogy mi okból. "Nem én voltam, hanem a kezem". Én nem vagyok döntési helyzetben, mérnök, fizikus sem vagyok, olyan pozícióban sem vagyok, így nem kell féltened tõlem se a boldogulásod, sem Paks jövõjét.
De mondjuk, hogy ezeket fel sem veszem és csak a tényekre koncentráljunk. Amikrõl te beszélsz, azok csak a "mi lenne ha" kategóriába tartoznak. Szaporító reaktorok, meg fúzió, meg korlátlan ingyen energia, stb, stb. Kósza álmok. Ehhez képest a korábban 100 ezer évre jósolt baleset helyett kapásból van 25 év alatt kettõ és még az egyéb "apróságok". Nincs megoldva a használt fûtõanyagok elhelyezése. Nincs megoldva véglegesen se Csernobil, most itt van Fukusima is, de nem olyan rég még a Fort Calhouni erõmû dolgozói is a berosálás határán jártak, hogy mi lesz, ha betör a Missouri. Vagy az 1989-es eset Jew Yerseyben, amikor az erõs naptevékenység miatt a Salem erõmû melegedett túl áramkimaradás következtében. Egyszerûen ezek a dolgok jól mûködnek normál állapotban. És max. 10-20 évente jön egy nem normál állapot, és akkor meg széttárjuk a kezünket,mert az már nem a mi hibánk, nem láthattuk elõre. De igenis a ti hibátok is. Mert döntési helyzetben vagytok. És nemcsak rólatok van szó, ti nem magatokért vagytok, a társadalom alkalmazásában álltok. És az erõmûvek száma egyre csak nõ, a rendszerek kiterjedése és bonyolultsága nõ, nem nehéz kitalálni, hogy mindez mit jelent.
Oszthatod nyugodtan az észt, nem sértõdöm meg, gyufafejû vagy még és tapasztalatlan. Olyan akit elvakít a csillogás, villogás, az 1000 méteres felhõkarcolók, a nagy mérnöki teljesítmények. Aztán majd csak azon lepõdsz meg, hogy már nincs hely a Földön, ahová el lehetne bújni, menekülni, mikor beindul az események lavinája. És amikor a mérnöki tudás is csõdöt mond majd, akkor talán kisebb lesz az a mellény és lesz egy kis alázat is.