A 2. generációs atomerõmû esetén is nagyon széles skálán mozognak a becslések, mert a változók is azok. Az atomáram jelenleg cirka 30-50%-kal olcsóbb a fosszilisnál és úgy 300%-kal a szélnél teljes életciklusra vetíve úgy, hogy lényegében semmiféle támogatást nem kapnak.
A nyers urán ára 2000 óta úgy cirka tízszeresére nõt, az atomáram ára meg nõtt pár %-ot. Ergo nagyon messze van az a pont, ahol elérjük azt, hogy bizonyos uránkoncentráció alatt már ne hozzuk fel a földbõl az anayagot, még 2. generációs erõmûvekkel is, ahol csak az U-235 a hasznos. (Leszámítva az atomfegyverekben levp igen dús hasadóanyagot, de valaha abbólis reaktorban lett Pu és késõbb lett tisztítva az anyag.
Viszont az újabb reaktorok képesek lesznek az U-238 hasítására is, ami durván meg százszorozza a hasadó anyag mennyiségét. Az egyszerûség kedvéért tekintsük el attól, hogy az U-235 és U-238 hasadásából nem azonos energia nyerhetõ. Ezen felül még van tórium is.
A szaporító reaktrok még ebbõl a 100-szoros mennyiségbõl is plusz hasadóanyagot nyernek, mert az elsõ ciklua bomlástermékei is üzemanyagnak használhatóak és még azok bomblásterméke is asszem reprocesszálás után tartalmaznak üzemanyagot.
A szaporító reaktorok estén még a tengervízbõl is érdemes kivonni az uránt, már a '80-as években is csináltak kísérletileg ilyet. Viszont, ha csökken az tenger urántartalma, akkor elvileg a földkéregbõl kidiffundál az urán. A probléma az, hogy ehhez egyenletesen kellene (?) kivonni a tengerbõl az uránt, hogy a diffundálás nagy felületen menjen végbe, vagy egy helyen kellene szint 0 koncentráció, hogy legyen elõrehajó erõ. Legalábbis transzportfolyamtok tárgyból még valami ilyesmi alapelv rémlik. A diffundálós rész amúgy is évmillió éves távlatban lenne probléma...
A sima U-235 készletekkel számolva is kölönbözõ modellek 80-tól 800 éves készletet hoznak ki. Attól függ, hogy ki milyen gazdasági környezettel és gazdaságosan kitermelhetõ uránkocentrációval számol. Ahogy drágább lesz minden más, az atom még inkább vonzó lesz. Alaperõmûként a megújulók nem használhatóak a vizíenergiát leszámolva, de a Földön már igen kevés kiaknázatlan kapacitás van, ami gigamega erõmûvek építéséhez és azok környezeti hatása nem csekély.
Elhelyezés? Az urán honnan jön? A föld alól. Akkor oda vissza is lehet vinni ám, mert a meddõt nem nyomják vissza. Kõsótömbökben és más stabil geológiai képzõdményekben is el lehet helyezni az anyagot. Tudtommal már adtak át ilyen tárolót. Elüvegesített rozsdamentes tartályokban és még ezen felül plusz mérnöki gátakkal elszeparálva tárolják olyan helyen, ahol a geolódiai felmérések szerint a talajvíz kiszivárgási ideje a felszínre tízezer éves nagyságrenben van. Ezen felöl folyamatos monitorizálás van érvényben gyak. mindenhol, ahol hulladékot tárolnak. Az, hogy ez mennyire biztonságos a linkem mutatja.
A Fukushimai anyagok azok még abban a fázisban voltak, ahol még a medencés pihentetés volt. Sajnos a hely konstrukciója régi és elég fejletlen volt, de talán nem ebbõl kellene extrapolálni. Ennyi erõvel lehretne érvel az autózásnál a Trabant vagy a Ford T Modell által nyújtott biztonsággal is...
Az meg bullshit duma, hogy 100 ezer évig veszélyes az anyag. Alapvetõ elvárás lenne azt megérteni, hogy ha valami nagy aktivitású, akkor nem 100 ezer év a felezési ideje. Ami nagy aktivitású, az kis felezési idejû, ezek a reaktor üzemanyagok. Aminek baromi hosszú a felezési ideje, annak aktivitása jellemzõen kicsit. Lásd az U-238-at. Semmiféle veszélyt nem jelent emberren nézve, amíg le nem nyeled, mert mérgezõ, mint minden nehézfém. Viszont az aktivitása röhejesen kicsi, a felezési ideje ~4,5 milliárd év.
Az átmeneti tárolóban néhány évig pihennek az anyagok, aztán lehet velük kezdeni valamit. Attól függ, hogy mi a cél.
Igen, a szaporító reaktorok nagyon sokáig benntartják a hasadványokat is az üzemanyag ciklusban. Sajnos még nincsenek ilyen reaktorok nagyerõûmben, de ami késik nem múlik. Szélkerekbõl sem egybõl 2 MW-osat építettek.
Egyébként a sok sötétzöld azt is elfelejti, hogy az összes radiaktív izotópos vizsgálat során felhasznált anyag az atomipar mellékterméke. Szar lenne ezek nélkül sok betegnek.
Paks estén a bevétel 25%a egy alapba kerül, ami az elbonátst fedezi. Úgy saccold meg, hogy ez mekkora összeg. Gigászi.