Ez a kommunikációs forma most fog megszünni, rendben? Ha nem akarsz normális hangnemben kommunikálni, akkor inkább ne tedd sehogy. Ez Molnira is vonatkozik...
Szinte minden házon napelem, napkollektor van. De nyilván õk teljesen hülyék.
Gondolom az EnEV-rõl is hallottál már, amiatt van ennyi napkollektor, és sokkal kisebb számban, de napelem is a német házakon. Nem hülyék, hatósági elõírások vonatkoznak a házak energiatakarékosságára.
Tehát a paksi bõvítés negyedét. Felszorozzuk az árat néggyel, akkor 12Mrd dollárig jutunk. Ez kevesebb, mint a 17Mrd. Kérlek szólj, hogy hol számoltam el magam...
Elsõ körben ott, hogy a szélfarmok éllettartama nagyságrendileg 15-20 év (pár gyártó van, aki 25 évvel számol, de általában 15-20 év az általános idõtartam.
Tehát alsó hangon ha csak 40 évig is üzemel Paks II., és a második 20 évre a szélerõmû költség azonos teljesítményhez legyen fele az eredetinek (technológiai fejlõdés), tehát 12+6 = 18 milliárd. Vagyis nagyságrendileg egy kategóriába esik.
Második sorban ott, hogy itthon sehol sincs olyan szintû lehetõség a szélerõmû építésre, mint a tengerek által körülvett, szeles Angliában. Ergo egy angliában X összegért felépített erõmû nem fog az ottanival azonos teljsítményt nyújtani.
Harmadik sorban pedig ugyanaz a probléma, amit már lent megemlítettem. Egy atomreaktor stabil energiaforrás alapvetõen (karbantartás, mûszaki hiba lehet a kiesés oka). Egy szélerõmû teljesítménye azonban erõsen függ az idõjárástól. Ez pedig olyan dolog, amit nem tudsz befolyásolni, amivel nem tudsz tervezni...
Pl. a kereskedelembe kerültek a napelemek.
A napelemek azért már több, mint 50 éve forognak a közkereskedelembe, a fõ különbség az áruk. Ma már sokkal alacsonyabb áron lehet viszonylag jó hatásfokú napelemeket vásárolni.
Nézzük meg a modern akkumulátortechnológiát. Ötven éve mi volt??? Ma a li-ion is mindennapos.
A baj az, hogy a napelem tárolása nem megoldható akkumulátorokkal reálisan. Csak gondolj bele, hogy itt bõven PAh (peta amper óra) szintû tárolásra lenne szükség egy hálózati akkumulátor telephez. Ilyen léptékû fejlõdésre még a legvérmesebb remények szerint sincs esély még középhosszú távon (25-50 év) sem...
A Litium alapú akkumulátorokkal már az 1980-as években elkezdtek foglalkozni ipari szinten, tehát ennyi idõ kellett az elterjedéséhez...
Nem tudjuk mit kapunk, nem tudjuk mennyiért, de tapsoljunk neki. Ismerve a magyar közbeszerzési mutyikat nem kell sokáig gondolkodni azon, hogy kinek is éri meg leginkább ez a beruházás...