A megújulók esetében azért két dolgot még felvetnék: vajon hol tartana az alternatív energiatermelés ma, ha a 40-50-es évek óta ugyanannyi pénzt toltak volna bele, mint az atomenergiába? Kutatástól gyártásig. Zárójelben megjegyezve, hogy a nukleáris témát a hadügy is kutatta.
Itt azt szeretném megkérdezni, hogy miféle forrásra hivatkozva mered ezt kijelenteni...? Mert nagyon gyakran találkoztam ezzel a dumával, de soha senki nem támasztotta ezt a veretes kijelentést semmivel alá...
Az általad "alternatívnak" nevezett erõmvek minden szinten kapnak támogatást - K&F-tõl kezdve az áram átvételéig bezárólag - de a legdurvább az, hogy a termelés után kötelezõ átvétel van igen durva áron. Ha találasz adatot arra, hogy eddig hány TWh áramot termeltek, akkor szorozd fel, olyan 15-30 Ft/kWh-val, mert kb. enny támogatást kapnak. Olyan számot fogsz kapni, hogy labádba nem rúg. Dollármilliárdokról van szó, de inkább tízmilliárdokról így egy nagyon durva becslés alapján. Pedig alig 15 éve kezdték ezekkel teliszarni a világot... Gondolod, hogy a német és dán áram ára vicbõl olyan magas...? Kettõt találhatsz, hogy miért...
Az atomenerõmûvek semmiféle közvetlen támogatást nem kap, piaci alapon termelnek sõt, lásd itthon még a bevétel egy részét ki sem lehet venni, mert megy az alapba. Hol van ilyen a szélerõmûveknél...? Mert a hi-tech kopmozitok gyártása minden csak nem környezetbarát, és amikor majd el kell bontani õket, akkor azok nem egykönnyen újrahaszoníthatóak, mint egy termoplasztikus polimer...
A reaktorok története tényleg katonai kutatással kezdõdött, mert az elsõ reaktorok hasadósanyag termelésre épültek. Azonban a '60-as évek óta a civil atomerõmveknek köze nincs a katonai iparhoz a SZU-t leszámítva, de a SZU sem létezik 20+ éve...
Egyébként meg szerinted az elsõ szélerõmûvek nem profitáltak az addigi katonai és civil aerodinaimikai kutatásból? Na, ez hol van beszámítva...? "Csak" néhány tízmillió munkaóráról van szó, meg az összes aerodinamikai alapkutatásról... Enélkül egy gramm szélerõmû sem lenne. Ez milyen támogatás...? Ez pont olyan support, mint amikor benyögöd, hogy az elején a fegyveres erõk költöttek a reaktorokra, semmi difi nincs.
A PWR reaktorok meg már nem katonai fejlesztések és ezek a '70-es évek óta léteznek...
A másik pedig, hogy bár nemrégiben estek brutálisat a napelem árak, de egyes vélemények szerint az elkövetkezendõ 5-6 évben még esik úgy 35-50%-ot.
Igen, ez volt az exponenicális áresés vége + az, hogy beszállt Kína, ahol telibeszarják nagy átlagban a környezetvédelmet és "picit" más a humán költség is. Ez volt a 35%. Azt valahol meg kihagytad, hogy miután a nyugati-európai napelemgyártást kinyírták, az árakon emeltek egy picit. No persze ezt nem írták meg az ökobalfasz blogok...
A további 30-50%-os áramesés is olyan, hogy ezzel sem rúg labáda, mint alaperõmû. Soha nem fog stabilan és tervezhetõem áramot termelni és még ezze is az adott pénzmagból termelt áram nem éri el, még egy 40 éves PWR reaktor mutatóit úgy, hogy elhanyagolod azt, hogy az egész hálózat lefekszik a naperõmûnek, hogy rendszerbe lehessen tenni, ami sehol nem jelenik meg a költségben meg az, hogy ha nem termel, akkor adott esetben akár import is kell, aminek ára olyan 6-szorosa az atomáramnak itthon.
Vagy pl. hogy szélenergiát áramtermelésre ipari méretekben a 80-as évek óta használunk?
Inkább a '90-es, de még ez is csak adott országra vonatkoztatva. Az összervelés 10%-át talán, ha két országban adja a szél. Ez az ipari szint. Minden más csak játszadozás szintjén van.
Egy fiatal (ez kicsit ambivalens, belegondolva a szélmalmok hosszú történelmére) technológiát söprünk le az asztalról, mert JELENLEG nem termel gazdaságosan.
A szélkerek ára lassan már nem csökken, a hatásfok az elméletileg elérhetõ közelében van. Ha most nem termel, akkor mikor termelne...? Soha. Melyik részét nehéz megérteni anna, hogy a szél és napcella soha nem lesz alaperõmû, mert nem tervezhetõ és nem stabilan termelõ...? Csak ott lehet telibaszni vele az országot, ahol képes vagy gyorsan felpörgethetõ vízierõmûvet mellérakni azonos kapacitásban. A világon alig van ilyen hely. Az áram ára, még így is drágább lesz.
Az osztrák áram ára 25%-kal magasabb, mint a hazai...
Nem, természetesen vannak máshol is kockázati tényezõk. De abban azért egyetérthetünk, hogy az atom mindenképp egy pandora szelencéje.
Azért, mert egy szép metaforát használsz...? Nem, nem érthetünk egyet...
És itt most nem csak csernobilra vagy fukusimára gondolva, hanem pl. a kiégett hulladékok kezelése vagy akár biztosítása, hogy ne juthasson olyan kezekbe, akik rosszra fordíthatnák. Értem, hogy ezeket a kockázatokat igyekeznek mérsékelni, de ha beüt a baj, akkor tényleg NAGY a baj. Ennyi a gond az atommal...
Az összes eddigi esetet figyelembe véve is a termelt áramra fajlagosítva az atom a legbiztonságosabb. Pont. Ezt a statisztika megmondja. Ennyi a szelencérõl...
Nem tudhatod, hogy lesz e. Ahogy pl. a szélturbinák is csak 30 évesek, azaz szinte a nulláról eljutottak egy olyan szintre, ahol már lassan komolyan lehet venni a hatásukat.
Az emberiség évszázadok óta használ szélkerekeket. Ennyit a "30 évrõl"... Az légcsavarok aerodinamikai fejlesztése is 100+ éve megy...
Még 30 év és... no ezt senki sem tudja, hogy mi lesz.
De. Tudjuk. A szélkerekek elméleti max. hatásfoka elég régóta ismert. (Egyébként meg áramlástechnikai mérnök vagyok...)
Csakhogy: ha most belemegyünk az orosz ajánlatba, akkor 60-80 évig oda vagyunk láncolva. Vagy majd lekapcsoljuk, ha lesz gazdaságosabb energia és fizetjük a hitelt tovább?
Miért is lennék? Fûtõelem bárkitõl beszerezhetõ.
Nyilván én nem fogok tudni az atom mellé reális alternatívát adni.
Tehát nem tudsz semmit ajánlani, nincs semmi jövõkép, de NO ATOM. Aha. Delejt meg egy varázsló tesz majd a hálózatba...?
De úgy látom a trendekbõl, hogy igenis bõdületesen fejlõdik az alternatív energiatermelés (elismerve, hogy a nukleáris is nemkicsit fejlõdik!).
A nukleáris ipar volt az sajnos, amit a hidegháború vége és Csernobil együtt kb. 20 évre megállított. Még mindig a PWER erõmûvek legfejlettebb generációval szórakoznuk mikor lenne sanszosan más is, csak eddig elhanyagolták õket. A nuki erõmûvek ára meg azért szállt el ennyire, mert olyan eszement biztonságot követelnek meg, hogy olyan esetekre is van bizontsági rendszerük, ami kvázi fizikailag nem következhet be.
(Mondjuk ez nem egyedi én is részt vettem olyan kõolajipari létesítémny tervezésében, ahol olyan RB-s és szellõztetést tettek be, amirõl kijelenthetõ, hogy nincs olyan katasztrófa helyzet sem, amikor szükség lenne rájuk, de a tûzoltóság mindenféle furán értelmezett jogaszabályra hivatkozva megkövetelte.)