a pénz globális szempontból, nemzetgazgasági szinten csak egy megvalósulási potenciálként definiálható. ha háború van akkor először több pénzt pumpálnak a gazdaságba inspiráci céljából, később ez attól függően pukkad ki hogy adott ország nyer vagy veszít. a több pénz bepumpálása rövid ideig nagyobb produktumot jelent, később hatalmas inflációt ami visszaállítja az egyensúlyi állapotot, vagy pénzügyi és vagy gazdasági csődöt. persze ez egy háborús vereségnél nem annyira jelentős, mert maga a legyőzetés és megszállás alapból sokkal súlyosabb kár.
röviden, a nemzetgazgadások tekintetében is a ráfordítható keret, már amennyiben a pénzügyi rendszer egyensúlyban van a reálgazdaságukkal, csak a kibocsátást, a megvalósulási potenciált határozza meg. ilyen szempontból ha a környezet megóvása, a jobb életminőség elérése vagy fenntartása a cél, nem számít a pénzügyi ráfordítás súlya ha hosszú távon az előnyök meghaladják a hátrányokat.
hátrány amiket leírtál, előny hogy maga az energia előállítása kevésbé környezetszennyező. az előállítással elkövetett környezetszennyezésről nem tudok információ híján nyilatkozni. az viszont elég látványos, hogy kína óriási mértékben erre áll át. lehet hogy környezetszennyező a szélerőmú gyártása, de vajon hány évig fog a rendszerben szolgálni ? lehet hogy így is megéri őket telepíteni környezetszennyezés csökkentés céljából