A fekete lyukak léte nagyjából bizonyított. A megfigyelésekbõl tudjuk, hogy a galaxisunk centrumában egy kb négymillió naptömegnyi objektum van kevesebb mint 6 fényóra átmérõvel (tehát kisebb, mint a Naprendszer ismert bolygóit tartalmazó tartománya). Ezek tények; és az is, hogy jelenleg semmilyen más elmélet nem tud magyarázni ennyi tömeget egy helyen, mint hogy egy fekete lyuk van ott. Szóval ha hiszel a szupernovákban vagy abban, hogy a csillagok messze vannak, hinned kell a fekete lyukakban is.
Miért ne tudna gravitációs hatást kifejteni? Csak azt tud.
A gravitációs erõ valóban függ mindkét kölcsönható test tömegétõl, ezért írtam arányossági jelet (~) egyenlõség helyett. A teljes képlet F = \gamma*m1*m2/(r^2), csak igyekeztem a lényegtelen részletek eltüntetésével minél egyszerûbben elmagyarázni, nem sikerült. Nem attól lesz 0 az r, hogy egy tömeg van, hanem hogy a két tömeg távolsága pontszerû részecskék esetén tetszõlegesen csökkenhet, és így a köztük ható erõ tetszõlegesen nagy lehet. Az hogy minden anyagi részecske egy fekete lyuk lenne, nem feltétlen hülyeség: ez egy lényegében négyszáz éve megoldatlan kérdése a fizikának, nevezetesen mit is jelent egy pontszerû részecske valójában (pl. a potenciál lényegében energiasûrûséget jelent, és a 1/r-es függés miatt az összintegrál végtelen, tehát elméletben minden elektron elektromos mezõje végtelen energiájú és így tömegû kellene legyen). Nagyon valószínû, hogy ezt csak valamilyen egyesített kvantumgravitációs elmélet tudja feloldani majd, aminek akár az is lehet a végsõ magyarázata, hogy minden elektron lényegében egy speciális miniatûr fekete lyuk.