Látatlanban is sejtem, hogy mirõl beszélsz, de az nem csak társadalmi jelenség, hanem akár lehet egy szubkultúra is.
Pl.: A hazai jogászok egy jelentõs része is vakon hisz a jog sérthetetlenségében (kicsit mindenhatóságában), és igyekeznek is maximálisan precíz jogkövetõ életet élni. Nyilván más ország jogászai között is kialakul egy ilyen réteg.
Persze egy deviáns réteg kialakul ellentétként, akikre meg minden jellemzõ, csak a jogkövetés nem. Persze a látszatot õk is igyekeznek fenntartani.
Szóval egy ilyesmi jellegû "ragaszkodást" itthon is tetten érhetsz.
A tradíció meg szakmailag is adott az angoloknál, ugyanis az angol jog döntõen precedens alapú szokásjog (gyk: a korábbi bírói döntésekbõl lehet kitalálni, hogy mi is az adott esetre vonatkozó jog, és nem jogszabályból). A törvényi jog (amit a parlament alkot) csak eléggé nehezen tudott a 20. században megfelelõ teret nyerni a bírók masszív ellenállása miatt.
Tehát az egész rendszerbõl adódik a "tradíciók" fontossága.