Csak minimális törvények mûködõképes törvények. Ugyanis, hogy az ember betudja tartani õket tudnia kell neki a törvényeket. Egy 100.000 oldalas törvénykönyvben amelyet 100 ügyvéd sem képes tudni és amelyben a legtöbb törvényt többféleképpen is lehet értelmezni (persze ez elkerülhetetlen mert a nyelv olyan ami nem 100% egyértelmû a legtöbb esetben), egyszerûen nem lehet mûködni. Ne ölj, ne lopj és ne károsítsd mások életét és vagyonát. Ez kb. 50% amire szükségünk van és mindenki képes megjegyezni. A többi törvény csak ezeknek az erkölcsi alapelveknek a pontosítására kell, hogy szolgáljon mert ugye nem olyan egyszerû a világ... viszont az egész belefér max 50 oldalba, minden amire szükség van. A többi elõírás és törvény egyszerûen szabadságsértõ. Tudod aki a törvényeket tanulmányozza az tudja, hogy nem létezik olyan törvény amely valakit nem sért meg, mert ez lehetetlen. Az ami fontos, hogy ha már meg kell valakit sérteni akkor az, hogy csak azokat sértse az adott törvény akik másokat sértettek cselekedetükkel. A törvény nem azért van, hogy csonkítson és nem azért, hogy fékezzen hanem, hogy megakadályozza másik egyének életének és vagyonának a megsértését valamint ha már a sértés megtörtént akkor a sértõ személytõl kiváltsa a megfelelõ kompenzációt a sértett számára. Ami ezen kívül van az nem erkölcsi és nem legítim még akkor sem ha törvénynek nevezik. Pl. van egy törvény amely azt mondja, hogy katona szolgálat kötelezõ (már nincs de volt és van ahol még mindég van). Mond meg nekem milyen erkölcsi alapon és honnan kapta az állam vagy akárki más azt a felhatalmazást, hogy rabokat csináljon az emberekbõl méghozzá nem is akármilyen raboikat, hanem olyanokat akiknek kiadják a parancsot és menni kell még akkor is ha tudod, hogy megfogsz halni. Törvény? Igen. Erkölcsi, legitim? NEM. Minimális törvények esetében ilyen nincs, mert a minimális nem azt jelenti, hogy most meghatározunk egy mennyiséget amit elfogadhatónak tartunk, hanem azt jelenti, hogy csak olyan törvényeket hozunk amelyekre megvan az erkölcsi és legitim felhatalmazásunk. Felhatalmazást pedig csak olyan dolgokra kaphat az állam az emberektõl amelyekre nekik is megvan a joguk, mert amit én nem csinálhatok azzal nem bizhatom meg az államot sem. És ugye nem csinálhatok valakibõl rabot, nem köldhetek valakit a halálba mert úgy látom az nekem jó. Akkor honnan van az államnak erre hatalma?