A hosszabb élettartam elérése érdekében az oprendszernek a háttérben állandóan figyelnie (és rendeznie) kell az adatblokkokat, ugyanis az ssd írhatóságának erõs korlátai vannak (hogy hányszor írható). Tehát az oprendszernek figyelnie kell az egyenletes leterhelésre, ami a hasznos mûködést lassítja.
A megadott sebességi értékek ideális esetben érvényesek csak, értsd ez alatt a legelsõ írást egy csont üres ssd-re, és ugyanennek a visszaolvasását.
A hdd-nél csupán az lassít, hogy a fejnek pozicionálnia kell, és legrosszabb esetben 1 teljes fordulatot kell kivárnia az írás/olvasás megkezdéséhez, illetve további pozicionálás és kivárás, ha nem folyamatos az írás/olvasás. És persze az allokációs bejegyzések írása/olvasása, ami szintén mozgással jár, és ez lassítja a mûködést.
Mindez az ssd-nél nincs meg hátrányként, de ott az a baj, hogy amennyiben nem elsõ írásról van szó, úgy azt az egész területet fel kell elõbb szabadítani (ez nagyon lassúvá teszi), a tényleges írás csak utána következhet. Ezt egy hdd-nél nem kell megtenni, tehát amit a mechanikai késleltetéseknél elveszettünk, azt itt most visszanyerjük. Hogy ez arányaiban mennyit hoz/visz, az több dologtól is függ. Egyelõre én nem tartom gyorsabbnak és megbízhatóbbnak az ssd-t. Egyetlen elõnye, hogy a mechanikai igénybevételeket jobban bírja.