Elõször is, rettentõen becsapva érzem magam. Arról volt szó, hogy majd 3 órás lesz a film, ezzel szemben 1 óra sem volt az egész. Legalábbis én nem éreztem. A rendezõ ezzel a filmmel a nézõjét Dr. Manhatten bõrébe bújtatja. Az idõ tényleg megáll számunkra.
Zack Snyder megcsinálta a lehetetlent! Filmre vitte az adaptálhatatlan alapanyagot, mindezt úgy, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. A képregény ismerõi (megkockáztatom, a rajongói) és laikus, látványra szomjazó mozinézõ is megtalálja a számítását. Tény és való, hogy az eredeti mû komplexitását, többszörösen rétegezett tartalmiságát, szimbolikáit és magvas mondanivalóit nem sikerült 100%-osan filmre vinni, de ezt nem várhatjuk el, mert ez tényleg lehetetlen munka lenne egy fogyasztható játékidõbe sûríteni. De így is sikerült a filozófiát, magát a mû eszmeiségét úgy megjeleníteni a vásznon, hogy az nem hasonlít semmilyen eddig látott átlagos mozifilmre és mintegy teljesen új élményt szolgáltat.
Kicsit fájó pont ellenben a képesség nélküli hõsök valamilyen szinten mégis képességgel való felruházása, amitõl az egész "ezek csak túlbuzgó civilek"-esszencia elvész, viszont a látvány-faktort jócskán megdobja. Az akciódús részek szinte egytõl egyig ki lettek bõvítve, ami érthetõ is, az adaptáció milyenségén nem változtat és a dinamikát is meglöki, rossz szavam nem lehet. A külcsín stilizált, de nem annyira szemet szúróan, mint a 300 esetében, a finom animációk szépen belesimulnak az élõszereplõs felvételekbe. Az effektíve ismeretlen színészgárdáról csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni. Honnan szüli ezeket Hollywood és nálunk miért csak gesztesikarcsik vannak minden filmben? A betétdalok néhol furák voltak és a hát az anyamûtõl eltérõ befejezést is emésztenem kell még.
Mindent összevetve, az apróbb hibák ellenére (amiket jó eséllyel a rendezõi változat orvosolni fog) nem tudok rosszat mondani a filmre. Innovatív alkotói stílus, innovatív élmény, innovatív dizájn, kiváló szórakozás. Ez a Watchmen.