Hááát... Akkor ennyi erõvel az USA meg Anglia része (bár ez tényleg sántít, de nem ismerem a Függetlenségi háború utáni egyezéményének szövegét). Koszóvó akkor meg hogy is van? Nem egyszerû. Én rohadtul nem tekintem Tajvan-t kína részének.
Cifu írta a III.Vh. topicban.
"Tajvan csak a Kínaiak szerint tartozik Kínához.
A rövid történet:
Kína 1911 után a császárságból köztársasággá alakult át, noha a politikai állapotok nagyon kaotikusak voltak. Több felkelés is volt a császári rendszer támogatói részérõl, illetve fõleg 1919 után a kommunista irányzat is erõre kapott. 1927-re sikerült a Kínai Köztársaságot többé-kevésbé stabilizálni, állami bankot hoztak létre, normalizálták a jogi körülményeket, és a többi. A probléma 1931-ben kezdõdött, amikor Japán lerohanta Mandzsúriát, ami végül a II. Kínai-Japán háborúba torkollot, ez 1937-tõl 1945-ig, Japán kapitulálásáig tartott (egyes történészek (szerintem jogos) megítélése szerint igazából 1931-tõl, de legalábbis 1937-tõl kellene számítani a II.Vh kirobbanását emiatt, hiszen ezek a cselekmények nem sokban különböztek Lengyelország náci lerohanásától). A II.Vh vége után a Tajvani sziget lakosságának egy része szeretett volna elszakadni a problémás helyzetû Kínától, ám ennek végül egy fellázadás és annak véres leverése a Kínai Köztársaság részérõl lett a vége 1947-ben, amibe 10.000-30.000 ember vesztette az életét (a forrásoktól függõen változnak a számok). Eközben a szárazföldi Kínán a kommunista párt polgárháborús helyzetet teremtett, és gyakorlatilag az 1950-es évek elejére átvette a szárazföldi Kína felett a teljes hatalmat. A Kínai Köztársaság vezetése a Kuomintang párt vezetésével (igen, az a Kuomintang, amit lent Kína-barátnak írtál le, nos valójában azért annyira nem kína-barátok, de ez más lapra tartozik) áttelepült Tajpejbe, mintegy két millió menekültel egyetemben.
A szituáció roppant kényes politikai helyzetett teremtett, ugyanis kvázi Tajvan szigete lett a Kínai Köztársaság (ma is ez a hivatalos megnevezése, Republic of China, ROC), a szárazföldi Kína pedig kommunista uralommal "egyszerûen" Kína, vagyis Kínai Népköztársaság. A probléma ott volt, hogy például az ENSZ BT-ben a Kínai Köztársaság foglalt helyet az öt állandó szék egyikén, lévén a II.Vh gyõztes állama õ volt. 1971-ben végül a 2758-es számú határozatban a Kínai Köztársaságot megfosztották minden ENSZ beli képviseletétõl, és a BT székét a Kínai Népköztársaságnak adták át. Ettõl a ponttól kezdve a Kínai Köztársaság politikai szinten kezdett elszigetelõdni, mivel a Kínai Népköztársaság Tajvan szigetét a népköztársaság részeként, annak lázadó területeként tartotta számon, és politikailag mindent megtett, hogy ekként viselkedjen mindenki vele (megj.: a Magyar politika is ekként tekint rá, hivatalosan "Kína belügyeként" tekinti Tajvan helyzetét kis hazánk...). Látszólag ez könnyû prédává tette volna Tajvant, csakhogy a kis sziget a különszakadás után, az 1950-es és 60-as években látványos gazdasági fejlõdésen ment keresztül, és ezáltal meghatározó lett elsõ sorban az elektronikai iparban. Elég belegondolni, hogy az MSI, ASUS, Abit, stb., a számítástechnikában meghatározó cégek mind-mind tajvaniak, ahogy például a világ öt legnagyobb LCD panel gyártója közül 3 szintén Tajvani. A példákat lehetne tovább sorolni, a lényeg az maradt, hogy a sziget gazdasági szempontból olyan értékes, hogy sima bekebelezése Kína által a nyugati országok számára nem túl vonzó lehetõség.
Az USA "gyámja" elsõre a háttértörténetet nem ismerõk számára úgy tûnhet, mintha az USA Kína ellenében cselekedne, pusztán csak azért, hogy ne a kommunistáké legyen a sziget. Csakhogy az USA-nak itt van egy kis politikai felelõsségválalása is, a 2758-as határozatot ugyanis nem tudta megakadályozni, de igéretett tettek Tajvannak arra, hogy nem hagyják az országot a kommunista Kína által beolvasztani. Ez pedig inkább a Tajvaniak kérése. Tajvanról tudni kell, hogy régóta komolyan aggódnak a kommunista fenyegetés miatt, ezért a jelentõs összegeket költ fegyverkezésre (idén cirka 12 milliárd dollárt szán saját keretbõl erre a célra, amivel a 11.-edik a védelmi célra legtöbbet költõ országok listáján, viszont az USA ezen túl katonai segélyt nyújt neki, például évek óta húzódik 10db hagyományos meghajtású tengeralattjáró legyártása amerikai pénzbõl Tajvannak, a probléma itt az, hogy más ország nem vállalja a konfrontációt Kínával a fegyvereladások terén, az USA viszont 50 éve nem gyártott hagyományos meghajtású tengeralattjárót...).
Tajvan helyzetét tovább bonyolítja, hogy Japán is idõnként bejelenti, hogy igényt tart rá. Formosa szigeteként ugyanis egy ideig valóban Japán része volt, ami miatt a mai napig területi igényként merül fel a Japán politikai körökben. Japán számára azonban egy független Tajvan is szimpatikusabb, mint egy Kínai Népköztársaság alatti Tajvan, ezért a kapcsolat "szeretlek is meg nem is" Tajvan és Japán között."
Egy bizos. Atomot bevetni egy invázió esetén semmi értelme. Ha ez megtörténne akkor onnantól kezdve elfajulhatnak a dologok és ezt kína is tudja. Az USA viszonylag rövid idõ alatt képes lenne kína gazdaságának fontos részeit lerombbolni. Az utóbbi 30 év gazdasági fejlõdését egy szinte egy pillanat alatt tönkretenné.