Szerintem ez nem így van. Amúgy meg azért rakok egy játékot a gépemre, hogy játsszak vele. Nem azért, mert pár perc játék után másfél percig akarom bámulni a monitort. Másik: és ha épp nagy csapatösszecsapás van, megölsz egy herot, 90 sec cd... Ok. Mész vissza, mondjuk kiadsz egy move parancsot a bázis felé, amíg mész, megnézel egy receptet, bambulsz (mert menni unalmas), majd negyedúton jársz mikor hallod: "Our force is under attack"... Megnézed mi van, hát ott a hullád.. 90 sec CD... Összerakod a képet, gondar windwalkkal hátbatámadott...
És ez elõfordult már jópárszor.
A leave-ek fele az ilyenek miatt van, és nem azért, mert a másik ravaszabb, hanem mert ki szeret várni...
Amúgy én egyetlen esetben leavelek: ha már bázisbontás van, sehol egy õrtornyunk, 4 herobol 3 halott, és az ellenfél nem báist bont, hanem vadászik. Ilyenkor beírom, hogy gg, erõsebbek vagytok, jók voltatok, stb, és leave, mert ez nem korrekt egy csapat részérõl, ha nem megmutatja, hanem fitogtatja az erejét. Ha bontás van, legyen bontás.
Szóval értem az álláspontodat, de egy játék célja nem az, hogy a monitorodat bámuld, mert meghaltál, mondjuk percenként 1,5 percen keresztül - ha a másik csapat kezd jobb lenni, akár a te hibádból, vagy épp nem a te hibádból. És nehezen képzelem el azt az embert, aki megöletné magát mondjuk 20 sec büntinél, csak azért, mert visszamenni 32 sec lenne a bázisra. Viszont ez a másfél perc azt eredményezi, hogy ostromnál nem tudják egymást összevárni, egyesével mennek ki mondjuk 3-4 hero ellen. Az aránytalan/esélytelen játékot pedig még akkor sem szeretem, ha az én javamra az.