"Csak a jószívemnek köszönheted, hogy válaszolok."
Hát mivel égsz mint a rongy, muszáj kitalálnod valamit, ez azért különbség :) Elmehetnél fogalmazónak valami politikus mellé.
"Nem szeretem, ha olyanvalaki szidja a Linuxot, akinek fingja sincs róla"
Ki szidta itt a Linuxot? Netán olyan embereket látsz, illetve olyan szövegeket olvasol amik a valóságban nincsenek? Baj akkor van ha ezek józanul is elõfordulnak veled. :) Én arra emlékszem hogy jött hõsködni valaki hogy a Linux milyen csúcsszuper, a Windows meg fos. Azután az "érvek" egy része meg lett cáfolva, eztán jött az oktalan érvek nélküli hõzöngés. Meg valami hamis adatlap. Nekem magával a Linuxal semmi bajom nincs. Azokkal már annál inkább akik különbnek hiszik magukat attól hogy azt használják. Lehet hogy azért is használják sokan azt a rendszert hogy aztán attõl különbnek hihessék magukat. Józan ésszel ugyanis nehéz megmagyarázni pl. hogy miért éri meg valakinek hogy csipcsup problémák miatt hetekig bújjon levlistákat amik egyébként windows alatt egy-két kattintás vagy eleve megvan...fõleg ha az ember fáradtan hazaér munkából és van egy fél órája...de ez egy másik történet :)
Az hogy sóherek oktatási intézményekben és emiatt szívesebben használnak ingyenes oprendszert, attól a nem ingyenes nem lesz rosszabb.
"Itt senki nem vonta kétségbe, hogy a processzor binárist értelmez"
Na, eljutottunk végre ide, hogy beismered a mecfálhatatlant :) Piros pont!
"Itt a hangsúly az egy nagy, monolit programon van, ahol az egész azonos jogosultsági szinten fut. A UNIX alapfilozófiája az, hogy ne csinálj egy nagy programot, hanem inkább több kicsit, amik összedolgoznak. Így bõven elég csak annak az egy kis résznek root (bocs, Rendszergazda) jogosultságot adni, amelyik tényleg igényli, és a többi, esetlegesen bugos rész megfektetésével sem lehet törni a rendszert. Mellesleg sok kis programban könnyebb megtalálni a hibásat, és jóval könnyebb is kicserélni azt, mint egy nagy, több tízezer soros forrásban."
Ez egy teljesen más érv, ami eddig még nem hangzott el. Tehát arra hivatkozni hogy emiatt lettem lámázva, ez butaság. Fekete pont. Elõbb kellett volna elmondani ezt az érvet, aztán - a válaszom után - lámázni.
Na most értelmezzük, mit próbálsz mondani. Az tényleg butaság a windowsban hogy igénylik a programok rendszergazda jogot (bár a Vistában azért már elkezdõdött valami...), de írtam is hogy az elejével nagyjából egyetértek. Khm....tehát duplán indokolatlan a lámázásod. Én érdekesmód beismerem hogy a windows nem tökéletes, sõt egy nagy kalap sz@r, de ilyen alapon a linux is egy nagy kalap sz@r, persze más okból.
Tehát a binárisnál rögtön lámáztál ahelyett hogy elmondtad volna mi a gondod, így nekem kellett kitalálni mire gondolsz, legalább köszönd meg hogy annyira próbáltam neked segíteni hogy megsaccoltam mi lehet a problémád.
Most hogy leírtad ami a fejedben van legalább látszik a zagyvaság.
"Mellesleg sok kis programban könnyebb megtalálni a hibásat, és jóval könnyebb is kicserélni azt, mint egy nagy, több tízezer soros forrásban"
Kezdjük az elején. Adott egy feladat, ami megoldható számítógéppel, erre írnak egy programot. Egyet. Általában valamilyen magasszintû nyelven készítik ezt el, esetleg a sebességkritikus részeket valami gépközelibb fordítóval, vagy akár valami asm-ben is. Az hogy a programozó mit hogyan lát át, ahhoz neked mint felhasználónak semmi közöd. Az õ baja ha úgy ír meg egy alkalmazást hogy annak késõbbi módosítása/javíthatósága indokolatlan terheket ró rá. Megsúgom hogy több tízezer soros programot is megírhatsz olyan egységekben, hogy párszáz sornál egyik kódrész sem lesz hosszabb, ez pedig "áttekinthetõ". De végülis egy felhasználónak a programozó által használt editorhoz nincs semmi köze, sem ahhoz a programozási nyelvhez amit használ. Áttekinthetõ egy forrás attól lesz ha strukturáltan, van megalkotva és bõven el van látva magyarázatokkal (!). Ennek híján egy késõbbi módosítás fõleg új programozókkal nagyon nehéz lesz. Egyébként elárulom hogy nyitott kapukat döngetsz, mert arra is van lehetõség hogy mind a forrás, mind pedig a kapott (bináris :) kód elkölönüljön fájl szinten is, ezt windowsban úgy hívják hogy D-L-L. Ismerõs? Kierjesztéséról ismerhet fel az ilyen fájlokat : ".dll". Láttál már ilyet? Jé. Csak nem tudtad mi az. Most már igen. Érdemes idejárnod, látod. Ez pontosan arra van hogy bizonyos feladatrészek együtt vannak, teljesen kölönállóan az exe fájltól, így aztán értelemszerûen a forrásban is teljesen elkülönülnek. Az exe fájl bizonyos megkötésekkel úgy tudja használni a dll-ben levõ kódrészleteket mintha azok magában az exe fájlban lennének.
Most térjünk át a windowsra mint magára az oprendszerre. Ha belenézel mondjuk a System32 könyvtárba, akkor ott (telepítéstõl függõen) sacc 4x annyi dll-t látsz mint .exe fájlt. Ezek szerint megfelelõen szét vannak szabdalva a feladatok, akkor mi is a gondod? Nem létezõ gond esetleg? :)
"A fordításról meg csak annyit, hogy perpill olyan gép elõtt ülök, ahol minden egyes programot én fordítottam, és nincs egyetlen egy olyan futó folyamat sem, amirõl ne tudnám pontosan, micsoda. Ezt Te el tudod mondani a Windowsodról?"
Szerinted Mariska nénit mikor odaültetik egy openoffice-linux párosú gép elé, pontosan fogja tudni hogy milyen folyamatok futnak a gépén? :) Nem. Ugyancsak egy átlag felhasználó sem tudja azt hogy melyik folyamat pontosan mi csoda, akár linuxos és õ maga fordította, akár windowsos és csak simán telepítette. Az hogy te tudod, olyan alapon az is tudja windows alatt aki utánanéz. Szépen végigmegy a szolgáltatásokon, programok/driverek telepítésénél megnézi mi változott, stb.
Egy átlag felhasználótól nyilván nem várható el ilyen tudás, ha te esetleg ilyennel rendelkezel, akkor örülj neki, ha neked az jó.
A nyílt forrású rendszereknél egyébként elég nagy veszélyforrás az hogy akárki belenyúlhat, és azt ír bele amit akar. Azt ne mondd nekem hogy mikor linux alatt lefordítassz valamit (binárisra ügye:) akkor te elõtte az egész programot A-Z-ig leellenõrzöd, ügye nem? Hetekbe/hónapokba is beletelhet míg csak felfogod a program mûködését. Az hogy ártó kódrészek ne kerülhessenek a forrásokba arra oda kell figyelni. Windowsnál mi van. A telepítõk többsége digitálisan alá van írva, tehát egy-két kattintás és látom eredeti-e, azaz a fejlesztõtõl származik-e. Ha igen, akkor látom hogy nem nyúltak bele több százan, és telepítem. Jobb víruskeresõk nem fogják folyton végigtekerni az állományt minden megnyitáskor, hanem csinál egy chekcsumot, és riaszt ha az megváltozik, tehát onnantól kezdve a program védett. Ezzel szemben mint írtam a Linuxos forrás már eleve sebezhetõ, még ha ezt nem is használják ki gyakran ártó szándékú emberek. Nyilván a nyílt forrásnak elõnyei is vannak, de a hátrányat sem szabad eltitkolni. Hátrány még az hogy ha valaki pénzért fejleszt, akkor nem jön túl jól ha a teljes kód hip-hopp kint van és megtekinthetõ bárki által. Kis módosítással ugyanis lehet árulni újként a porgramot...
A nyílt forrásról még annyit, hogy ha egy programmal gond van, hiába áll rendelkezésre a forrás, Mariska néni (vagy egy átlagfelhasználó) max belenéz és azt mondja "húúú" arról hogy javítson benne, az elképzelhetetlen :) Tehát maradnak a fejlesztõk, ilyen alapon akkor meg minek nyílt a forrás... Viszont windowsnál is vannak nyílt forrású programok, elég ha csak ennyit mondok : sourceforge.net. Tehát akik égnek a vágytól hogy nyílt forrású programokat használjanak/fejlesszenek: hajrá! A lehetõség adott! És ha akarod igen, te magad fordíthatod le. :) A windows oprendszer fájljaira persze ez nem vonatkozik, de egy átlagfelhasználó tudása messze nem teszi lehetõvé azt hogy az oprendszer kódjába belebabráljon...
Még egyszer: nekem sincs gondom a Linuxal, csak az ok nélkül és érvtelenül hisztizõ emberkékkel. Mindkét oprendszernek, tehát a Windowsnak és a Linuxnak, vagy másképp fogalmazva a WinFosnak és a LinFosnak is megvannak a a maguk elõnyei és hátrányai. Elõny IS és hátrány IS.