A belinkelt kep egyebkent a pal es az ntsc kozotti osszehasonlitas, ugyanis a kep felbontasa meg a dvd minoseget sem eri el, viszont a ronda szincsuszas az amit az ntsc idejen meg nem oldottak meg, de pl. a pal mar kezeli. Ennel egy fokkal jobb a secam rendszer, amit ma mar csak a franciak eroltetnek. Tovabbfejlesztett valtozata a pal felbontasu dvd (a secam-bol kolcsonvett hsl konverzioval), ami a belinkelt kep minosegenek kb. a duplajat adja.
A legtobb embernek eleg lenne a digitalis, de tomoritetlen sd minoseg, aminel sajnos egy fokkal rosszabb az agyontomoritett fel hd felbontas. Figyelembe veve, hogy a cegek ugyanakkora savszelessegre akarnak tobb adast bezsufolni, raadasul hd-ben, ezert nem igazan szamithatunk jobb minosegre. A dititalis tv eseten az egyetlen valtozas az lesz, hogy vagy van jel vagy nincs, ugyanis a picit zajos jelet mar 'nincs kep'-kent fogja ertelmezni a dekoder.
En eleg sok hd filmet neztem eddig is, bar nem bd korongrol hanem hdtv adasok hazi felveteleit a vilag fejletebb oldalarol, de igazabol a kepmerettol fugg a szukseges kepminoseg. Anno egy 486-oson, win3.1 alatt, 14 inches monitorral meg az vcd felbontas is eppen megfelelo volt (352x240), ezt hasznalja manapsag a youtube. Ennel fejlettebb a dvd felbontas (720x576), ami akar egy 51 centis monitoron is elfogadhato, ha nem tomoritettek agyon (mivel dvd-re is lehet vcd minosegben pakolni a filmet). A valodi hd minosegre csak 60 centinel nagyobb tv-k eseten lehet szukseg, de csak ha kozelrol nezik. En jelenleg egy 1200p-s monitort hasznalok tv-nek is, hibrid tunerral. Sajnos a jelenlegi formatumban a digitalis adas nem ad jobb kepet mint a zajmentes analog jel, es ez meg romlani fog amint novelik a csatornak szamat es ezzel a tomoritesi aranyt.