Senki nem tudja, hogy jelent meg az elsõ ember...
Egy másik:
Vannak, akik azt mondják, hogy az embert a holló teremtette meg. Mások azt mondják, hogy az ember megjelenése a véletlen mûve, márpedig ez még annál is csodálatosabb, mintha szándékkal lett volna teremtve
Egy harmadik meg hangulatában arra emlékeztet, amikor egy kutatás során olyan meglepõ eredményre derül fény, amely a kutatás indításakor még elõfeltételzésként sem volt meg senkiben:
A holló hüvelyes növényeket teremtett. Egyszer csak az egyik növény hüvelyébõl ember lépett ki. A holló megdöbbent... Hát te ki vagy? ... Mert hát igaz, hogy én teremtettem e növényt, de nem gondoltam volna, hogy ilyesmi fog kijönni belõle! (egy változat online is elérhetõ)
Egy indián mesében
Gluszkabi saját magát teremtette meg porból
Tudománytörténeti, sõt tudományfilozófiai szempontból is érdekesnek találom õket. Hogy potenciálisan tudománybarát szemléletet sugallnak-e, vagy pedig e feltételezés erõltetett dolog-e, azt nem tudom. Barrow A fizika világképe könyvében amellett érvel, hogy a tudomány mai felfogásához szükséges volt a természet objektiválásra, az ember világától való elválasztására, továbbá a végtelen hatalmú és a világ felett álló, attól ekülönült léttel bíró törvényalkotó Mindenható képzete (A legfontosabb részletek megvannak online elérheten is magyarul). Viszont Daniel Quinn a természeti népek lehetséges önálló magasfejlõdésérõl ír szinte valamennyi mûvében (nálunk fõleg az Izmael szerzõjeként ismert).
Írtad, a biológiai rendszerek jóval nyíltabbak a formális analogonoknál -- akkor most már sejtem, miért olvastam valahol, hogy egy idõ után behatárolttá válik még a legjobb evolúciószimulátor is. Remélem, ha lesz olyan kvantumszámítógépünk amely tekergõ nagymolekulákat is képez lesz modellezni (egyáltalán a kémia és biokémia ,,nyálkás'', tekergõ világát), akkor talán jobb lesz a helyzetünk.
A metaszintek általában szükségszerûen nem formalizálható voltára rámutató szakasz meglepett: valahogy így egyben még sosem fogtam fel eddig a dolog jelentõségét, nem éreztem át, noha ,,formálisan'' korábban is olvastam róla (Gödel-tétel, Máté & Ruzsa meg Mérõ könyvei, relatív ellentmondásmentességi bizonyítások tipikus volta, abszolút ellentmondásmentesség-bizonyítások csak speciálisan ,,szerencsés'' behatárolt elméletek esetében).
A fizikai vonatkozásokba még bele sem gondoltam, megpróbálok erre figyelni.
Az SG-ben talán az alábbi a különbséget látom az eddgi általam ismert sciencenews portáloktól: bár vannak olyan külföldi sciencenews oldalak, amelyek szinte óránként-percenként ontják az új híreket, sokszor fõleg alapkutatási témákban (átfogóbb physorg, specializáltabb nanowerk), de ehhez képest annál meglepõbb, ami hiányzik belõlük: a hozzászólók (ha egyáltalán lehetséges) fluktuációja szinte 100%, sõt sokszor anonimak is . Csak az SG-t ismerem mint élõ, saját történelemmel és identitással bíró közösséget maga köré növesztett sciencenews oldalt, ez még a kommentelést egyébként lehetõvé tevõ physorg-ból is hiányzik. Szakfórumokon persze van állandó közösség adott témánként, az SG-közösség viszont lényegében minden természettudományos témában megjelenik.