Az a probléma, hogy a sztárság általában nem szól semmirõl. Csak cirkusz. Azért lesz sztár valaki, mert a PR-osok rájönnek, hogy jól el lehet adni a fizimiskáját. Pénzt gyártanak az alakjából és a szerepbõl, amit magára ölt. A színfalak mögött meg a legtöbb depressziós, alkoholista és a többi.
A bûvészet is csak errõl szól. Szórakoztatás oké, csak a körítés meg az egész hercehurca sok(k) az embereknek, szvsz. Láttam már részt belõle. Természetesen voltak benne jó részek, de alapjában véve gagyinak érzõdött az egész. Egy fárasztó nap után ki a ****t érdekel egy pojáca, aki ugrál a tévé képernyõjén?
Imi bá meg anno nagyon durván tolta, és le is tett ezt-azt az asztalra. Ugyanez elmondható Uriról is, csakhát nem kell itt a felhajtás. Megöregedett. Csinált, amit csinált, köszönjük szépen!