Az RV770 mérete 250mm^2 körül lehet. De sokkal lényegesebb, hogy egy waferrõl mennyi chip adható el.
Mindkét cég 300mm-es waferrel dolgozik, ennek ára 5000 dollár körül van.
Egy ilyen waferrõl kb. 100 darab G200-at, míg RV770-bõl 250 darabot lehet gyártani. De a legyártott chipek egy bizonyos része hibás lesz így nem lehet eladni. A G200 65nm-en átlagban 30-35%-os kihozatallal készül azaz átlagosan 30-35 chip adható el egy 5000 dolcsis vafer-bõl. Ergo egy eladható chip ára kb. 130-140 dolcsi. Az AMD 55nm-en 70%-os hatékonyságot is elér a kisebb méretek miatt, így kb. 25-30 dollár egy RV770 ára. Ezek mellett a G200 30%-al gyorsabb RV770-nél, gondolom látod mi a baja az nV-nek. A G200b csak egy idõszakos megoldás, az 55nm a gyátás szempontjából több hibát eredményezhet, mint a 65nm, viszont kisebbek a chipek (kb. 400mm^2-esek) ezért több fér el a wafer-on. Mindent egybevetve a ki lehet hozni a waferból átlagosan 50 darab eladható chipet a G200b-vel ami 100 dolcsis árat eredményeznek egy chipen. Ez még mindig sok, de az irány az jó.
Ez a GTX350 speckó azért nem lehet, mert a TSMC képességeinek is vannak határai, még akkor is ha övek a legfejlettebb gyártási üzem a piacon.
A speckók alapján kb. reálisnak tûnik a 570mm^2-es érték a chipnek egy egy 5000 dolcsis wafer-bõl megint 100 legyártható chipet eredményezne, viszont a selejtarány az 55nm-es technológia miatt megnõ, így jó ha sikerül a wafer-ból 15-20 eladható chipet teremteni, így az egy chipre esõ ár átlag 300 dolcsi lesz ami, durván feltételezi a 800-900 dolcsis végfelhasználói árat. Olyan ritka lenne a piaca a kártyának, hogy gyártani sem érné meg.
Az Ati azért került vissza, mert most jött ki az R600 alapelvének elõnye, ennek az a lényege, hogy minden szempontból egyenletes teljesítményt adjon le a kártya és a lehetõ leggazdaságosabb felépítéssel, kis befektetések árán lehessen növelni drasztikusan a teljesítményt. A G80 inkább idõszakos rendszer, lényegében beáldozták az egyes eljárásokban elérhetõ sebességet (ugye a G8x/G9x-en a PipeGS és a sok Stream out adatot igényelõ számítások elég mennek szarul), hogy az egyszerû számítások nagyon jól fussanak.
Az AMD azért döntött jól az R600 architektúra mellett, mert a felépítése nagyságrendileg logikusabb és gazdaságosabb. Az RV770 másfél szeres tranyó többlettel megduplázta az RV670 teljesítményét. Ugyanerre a bravúrra az nV-nek meg kellett kétszerezni a tranyószámot. Gyártás szempontjából az architektúra most vált gazdaságtalanná az nV-nek. Amit anno "kispórolt" a G80-ból, most kell belepakolni, de a felépítés miatt aránytalanul nagy tranzisztortöbblettel jár ez az eljárás.